Az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Magyar Helsinki Bizottság a kormány civilellenes törvényei miatt. A menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető szabályokat mindkét plénum elé viszi a civil szervezet, a bevándorlási különadót pedig csak a strasbourgi intézmény elé, mert a kormány korábban megszüntette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára. A Helsinki állítja, beadványaiban alkotmányos és emberi jogi érvekkel bizonyítja: az új szabályok a civilek megfélemlítését szolgálják és alkotmányosan nem igazolhatók, sértik az emberi jogokat.

A civil szervezet kiemeli, nemcsak a munkatársait fenyegetik az új szabályok, hanem minden jó szándékú polgárt, aki "embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan. Ráadásul az új rendelkezések homályosan vannak megfogalmazva – talán nem véletlenül, hiszen így tág tere nyílik az önkényes hatósági alkalmazásnak." A büntetőadóval a kormány egyszerűen megsarcolja a neki nem tetsző véleményeket, "ahelyett, hogy vitatkozni próbálna velük".