Közel kétharmadnyian vannak azok Magyarországról, akik azt mondják, nem bíznak az amerikai elnökben. Pedig Orbán nagyon találkozna már Trump elnökkel, aki végre elkezdte komolyan venni magyar kollégáját.
Átfogó kutatást közölt a Donald Trumpba vetett bizalomról a Pew Research Center, kiderült, a legtöbb országban többségben vannak azok, akik nem bíznak Trumpban.
Szinte felfoghatatlanul sokan, 93 százaléknyian nem bíznak a spanyol megkérdezettek körül Trumpban, ez a szám az Amerikával szomszédos Mexikóban 91, Macron Franciaországában 90 százalék, ahogy Németországban is. A briteknél 70 százaléknyian vannak a nemek, az oroszoknál 69 százaléknyian.
A magyar megkérdezettek 60 százaléka nem hisz Amerika elnökének.
Érdekesség, hogy a Fülöp-szigetiek 78 százaléka bízik az amerikai elnökben (18 százalék nem), amihez nyilván köze van Duterte ámokfutásainak. S az izraeli megkérdezettek 69 százaléka is jó véleménnyel van Trumpról.
Donald Trump hivatalba lépésekor az iránta táplált bizalom Magyarországon még közel hatvan százalék volt (58 százalék, mostanra ez a szám, mint fenn láttuk, megfordult), de ez 2017-re 29 százalékra csökkent, most kicsit javulva 31 százalékon áll.
Anne Applebaum (akinek megvan a véleménye Magyarországról is, erről itt írtunk) egyébként úgy osztotta meg a hírt Twitteren, hogy most akkor mivé is akarja tenni Trump Amerikát? Utalva ezzel arra, hogy így naggyá nehéz lesz – ez volt ugyanis az elnökjelölt fő ígérete.
NEW: Have no confidence in Trump
— Conrad Hackett (@conradhackett) October 1, 2018
Spain 93%
Mexico 91
France 90
Germany 90
Greece 83
Sweden 82
Brazil 78
Tunisia 76
UK 70
Russia 69
Japan 66
Australia 66
Hungary 60
Poland 56
Israel 31https://t.co/bi9MdMwsCy pic.twitter.com/Xxp2PzrYGo
Trump és Orbán viszonyáról még a nyáron, a New York Times alapján megírtuk, közeledik Washington és Budapest, a lap akkor felidézte, a magyar kormány éveken keresztül próbálta elismertetni magát Washingtonban, erre dollármilliókat költött, többnyire hiába.
Az előző elnök, Barack Obama adminisztrációja kerülte a magas rangú kétoldalú találkozókat, az amerikai diplomaták és maga az elnök is élesen kritizálták Orbán fellépését a civil társadalom ellen. Donald Trump hatalomra kerülése után azonban változott Magyarország és Lengyelország megítélése is. „Az elnök nem csinált titkot abból, hogy mennyire kedveli az erős vezetőket", Orbán Viktorban pedig követőjét látja.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
