szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybíróság elutasította a településkép védelméről szóló úgynevezett plakáttörvény ellen 55 országgyűlési képviselő által benyújtott indítványt.

Az Ab az indítványozókkal ellentétben azt emelte ki: nem állapítható meg a támadott szabályozás közjogi érvénytelensége, nem kétharmados tárgykörbe tartozik, világosan értelmezhető a piaci szereplők számára, és nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába sem.

A kifogásolt rendelkezések a médiahirdetési felület értékesítőjére és a költségvetési törvényben nevesített, támogatásban részesülő reklámozóra vonatkoznak. A rendelkezések célja a plakátkampányok átláthatóvá tétele, és a nem átlátható árazási gyakorlatból fakadó korrupciós kockázat csökkentése.

Az indítványozók egyrészt felvetették a rendelkezések közjogi érvénytelenségét azért, mert álláspontjuk szerint azokat a házszabályi rendelkezés megsértésével fogadták el. Ezzel kapcsolatban az Ab azt emelte ki: önmagában a házszabály valamely rendelkezésének megsértése nem okozza automatikusan a törvény közjogi érvénytelenségét. Az alaptörvény sérelme akkor állapítható meg, ha a törvényhozási eljárás a házszabály közvetlenül az alaptörvényből fakadó rendelkezéseit sérti.

Mivel azonban a házszabályban nincs a törvényalkotási bizottság eljárására vonatkozó szabály az indítványozó által kifogásolt körben, így jelen ügyben a házszabály megsértése nem hathatott ki a jogszabály közjogi érvényességére.

Az indítványozók a törvény megalkotásával kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy bár a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek, az Országgyűlés azonban az eredetileg megküldött törvény szövegétől eltérő, új jogszabályt alkotott. Az Ab ugyanakkor rámutatott: a megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása alaptörvényben foglalt kötelezettség. Mivel azonban a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt azzal a kéréssel küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy azt "teljes egészében tárgyalja újra", nem ellentétes az alaptörvénnyel a visszaküldött törvény átfogó módosítása.

Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy az egyszerű többséggel elfogadott szabályozás több eleme az alaptörvény szerint a pártok gazdálkodásának sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörébe tartozik, azaz elfogadásához kétharmados többség szükséges. Az Ab azonban ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a pártok gazdálkodásával közvetetten összefüggő szabályozásra a sarkalatosság követelményét nem lehet kiterjeszteni.

Az Ab kitért arra is, hogy a kellő felkészülési idő vonatkozásában nem valósult meg a jogbiztonság sérelme, mivel a szabályozás nem tette lehetetlenné a jogszabályi rendelkezésekhez való alkalmazkodást. A normavilágosság kapcsán pedig az Ab azt emelte ki, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan kifejezést, amely az érintett piaci szereplők számára értelmezhetetlen lenne.

Az indítványozók felvetették az alaptörvényben biztosított véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét is. Az Ab szerint azonban a szabályozás szükségességét a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és ennek átláthatósága megfelelően indokolta. Továbbá a korlátozás nem aránytalan, mert a törvény az általában független felek között szokásos piaci árra mutató listaárat veszi alapul.

Az indítványozók álláspontja szerint azzal, hogy a kormányhivatal jogosulttá válik a pártok által megkötött szerződések előzetes kontrolljára, illetve utólagos ellenőrzésére, egyúttal jogosulttá válik a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is. Az Ab ezzel szemben kiemelte: a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége csupán a médiahirdetési felületet értékesítő, illetve a reklámozó – adott esetben a párt – közötti szerződésben alkalmazott ár vizsgálatára vonatkozik.

Mindezek alapján az Ab elutasította az indítványt. A határozathoz a 15 tagú testületből Pokol Béla fűzött különvéleményt.

A politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök 2017 júniusában visszaküldte a parlamentnek, mely még abban a hónapban elfogadta a jelenlegi szabályozást. Ezután fordultak ellenzéki képviselők az Ab-hez. A törvény többek között kötelező listaáras plakáthely-beszerzést, a plakátkihelyezésről szóló szerződések nyilvánosságra hozását, illetve a szabályok megszegése esetén a plakátok eltávolítását és bírságot írt elő.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
14 másodperccel maradt le az elnöki indulásról Kanye West, de ügyvédje szerint csak késik az iPhone-ok órája

14 másodperccel maradt le az elnöki indulásról Kanye West, de ügyvédje szerint csak késik az iPhone-ok órája

Nem hozza Európába a Ford a Broncót

Nem hozza Európába a Ford a Broncót

Hogy meddig tart a koronavírus-járvány? Bill Gates két dátumot is mondott

Hogy meddig tart a koronavírus-járvány? Bill Gates két dátumot is mondott