szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság és a Parlament már régóta éles hangon kritizálja Orbánt, de a kormányfőket tömörítő Európai Tanács feltűnően hallgat. A mai EP-vita ébresztőleg kéne hasson rá, és úgy hírlik, a következő féléves EU-elnök Finnország is a bekeményítők pártján áll, írja az EUobserver véleménycikke.

Ma ismét vitázik az Európai Parlamentben a jogállamiság és az alapvető jogok állapotáról Magyarországon témakörben. A vita négy hónappal a másik után zajlik, amely megszavazta, hogy veszélybe kerültek az EU alapértékei Magyarországon a kormányzati lépéseknek köszönhetően, írja az EUobserver hasábjain Natacha Kazatchkine. A fordulópontot jelentő szavazás óta az Európai Bizottság és a Parlament folytatta a magyar kormány lépéseinek kritizálását, de az Európai Tanács, amit a kormányfők és miniszterek alkotnak, sokatmondóan csendben volt, írja az oldal, mióta az osztrák elnökség megkezdődött.

MTI / EPA / Patrick Seeger

A helyzet Magyarországon pedig tovább romlik, írja az EUobserver, csökken a médiasokszínűség, a dolgozók jogai és a civilek szabadsága.

Szóval akkor mi is zajlik az Európai Tanácsban? A lap forrásai szerint ott kerülik a politikusok a forró témákat, lebonyolítási, technikai kérdéseket vesznek csak elő. És a jelenlegi román elnökség sem töri magát, hogy a kérdést napirendre tűzze.

Ez pedig a 7-es cikkely szerinti eljárás hatását is rontja. Az Európai Tanács politikai passzivitása azt eredményezi, hogy egyre kevésbé lehet ezt az eszközt komolyan venni. És azt, üzeni a többi tagállamnak, hogy nem lesz következménye, ha ugyanarra az útra lépnek, mint a magyar kormány.

Az Európai Bizottság próbálja sürgetni a tagállamokat, hogy kezdjék el komolyan vizsgálni a magyar helyzetet. Az első lépés az lesz, hogy olyan nemzetközi és európai szervezetek, mint a Velencei Bizottság vagy az EBESZ, beszámol a jogállamiság állapotáról az Európai Tanácsnak.

Az is érv a tanács inaktivitása mellett, hogy nincsenek eszközei, ha pl. az EU-s pénzek folyósítása is összeköthető lenne a problémával, erősebb lehetne a Tanács. Ráadásul a szeptemberi szavazás után Orbán jottányit sem változtatott politikáján.

 

Diseri Dóra

Decemberben úgy tűnt, 9 állam hajlandó a 7-es cikkely értelmében folytatni a politizálást, köztük az a Finnország, amely a következő EU-elnök lesz 2019 második felében. Az EUobserver szerint a mai parlamenti vita ébresztőt fújhat a Tanácsnak és a román elnökségnek is. És az is erősítendően kéne hatni az EU-s vezetőkre, hogy a magyarok rendre kimennek tüntetni az utcákra.

"Tartoznak ezzel a magyaroknak" zárja gondolatait a szerző.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!