Az övéit sem kíméli a kormány: március 1-jétől több munkáért kevesebb pénzt visznek haza a különböző közhivatalokban dolgozók. A korábbi nyolc helyett napi 9 órát kell dolgozniuk, és a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája. Ráadásul a napi munkaidő-elvárás ellentételezés nélkül terjeszthető ki akár 12 órára. S ha még ez sem lenne elegendő: a pihenésre is kevesebb idő jut. A kormánytisztviselők alapszabadsága 25-ről 20 napra csökkent, ám vannak idősebb munkatársak, akiktől az új kategóriákba átsorolással 10 szabadnapot is elvettek.

Ezek a lépések is hozzájárultak ahhoz, hogy igen sokan felmondtak, illetve fel fognak mondani az elkövetkezendő időszakban. „Hiába kapnak pluszpénzt a munkatársaink, az óvodák és a bölcsődék nem alkalmazkodnak a megváltozott munkakörülményekhez” – magyarázta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Persze „valahogy meg kellett spórolni az államtitkári fizetésemelést” – értékelte a változásokat a szakszervezeti vezető. A helyettes államtitkárok és a miniszteri biztosok fizetése ugyanis mindeközben kilőtt: havi bruttó 1,3–1,65 millió forintra emelkedett, míg a közhivatalok „talpasai” közül sokan még mindig csak várják, hogy értesítést kapjanak, mennyivel is emelkedik a fizetésük.

Az új kinevezési okmányokat március közepéig kellett kiosztani. A HVG-nek többen is úgy nyilatkoztak, hogy nem írták alá az új munkaszerződésüket, de a „lázadók” számát csak lapzártánk után összegzik. Mindenesetre a szakszervezetek azt tervezik, hogy ha az érdekegyeztető tanács napokban sorra kerülő ülésén nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal, akkor újabb sztrájkot hirdetnek. Ami nem hangzik túl félelmetesen. A múlt csütörtöki, meglehetősen szordínósra sikerült munkabeszüntetésben például állítólag 7500-an vettek részt – olvasható a csütörtökön megjelent HVG-ben.

HVG