10 ezer euró sérelemdíj és az eljárási költségek kifizetésére kötelezte a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet szerint a magyar hatóságok ellehetetlenítették a szociális ágazati dolgozók sztrájkjogát. Az érdekvédők abban bíznak, hogy Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter új fejezetet nyit az együttműködésben.
Megalázóan alacsonynak tartják a bérüket, amit 2022 óta nem emeltek. Duplázni szeretnének.
A kormányhivatali dolgozók azért követelnek béremelést, mert 2022 óta nem volt általános bérfejlesztés, és túlnyomó többségük havi fizetésénél továbbra is a garantált bérminimum szintje az irányadó, amely nem biztosít megélhetést.
Hiába kérték, egyelőre egy vasat sem kapnak.
Budapest vezetése azon dolgozik, hogy költöztetésekkel kiürítsék a Városháza egy részét, amit így le lehet kapcsolni a fűtési hálózatról.
A MKKSZ szerint az eltelt időszakban hozott kormányzati intézkedések csak rontottak a helyzeten.
Rosszabb véleménnyel vannak a kormányhivatalokról azok, akik az elmúlt egy hónapban voltak ügyet intézni.
A szakszervezetek számítása szerint a hosszabb munkaidő miatt éves szinten több mint egy plusz hónapot kell dolgozni a közigazgatásban. Ezt a 13. havi pluszmunkát figyelembe véve pedig már a kormány által ígért – de mindeddig csak lebegtetett –, átlagosan 30 százalékos béremelés sem 30 százalék. Ez az egyik kulcsmondata a legújabb HVG-ben megjelent "Mi Harminc?" című összefoglalónak.
Az időpont még nem ismert, azt január 17-én jelentik be.
