Az elsőfokú ítélet megváltoztatását, minősítő körülmény megállapítását és a vádlott büntetésének súlyosítását indítványozza a Győri Fellebbviteli Főügyészség.
Fenntartotta az elsőfokú ügyész fellebbezését a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében a másodfokú ügyészség – olvasható a vádhatóság honlapján. A Győri Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a több ember életét veszélyeztetve minősítő körülmény megállapítását és a vádlott büntetésének súlyosítását, ezen belül a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének későbbi időpontban kimondását indítványozza. Mint írták, a büntetés céljait nem elégíti ki, ha a bíróság által is elismerten nagy súlyú bűncselekményért a társadalomra nagy veszélyt jelentő vádlottal szemben kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás esélye a lehető legkorábbi időpontban megnyílik.
Ahogy megírtuk, a Szombathelyi Törvényszék június 21-én hozott ítéletet a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében: a vádlottat, Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját pedig 25 évben állapította meg.
Győrkös Istvánhoz 2016 októberében házkutatásra érkeztek a rendőrök, mivel megtudták, hogy a férfi – aki a Magyar Nemzeti Arcvonal hungarista szervezet vezetője volt – fegyvereket tart otthonában. Győrkös elbarikádozta magát a házában, majd tűzharc kezdődött közte és a rendőrök között. Annak során lőtte le az intézkedést vezető rendőr alezredest, Pálvölgyi Pétert.
A nem jogerős ítélet szerint Győrkös három lövésből álló sorozatot adott le a rendőrre, aki ekkor 30-80 centiméterre volt a gépkarabélya csőtorkolatától. Pálvölgyi megpróbált kitérni a lövések elől, de az egyik a fején találta el, és megölte.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
