Ráadásul a tizenhét fenntarthatósági fejlődési cél közül egyet sem teljesített maradéktalanul Magyarország.
Az ENSZ felmérte, hol állnak az EU tagállamai a fenntarthatósági fejlődési célok elérésben. A szervezet 17 célt határozott meg, ezekből Magyarországnak egyet sem sikerült maradéktalanul teljesítenie, igaz, a legtöbben felfelé ívelő tendenciát mutat.
Az ENSZ szerint:
Egy területen kifejezett visszalépést könyvelhettünk el, ez pedig a minőségi oktatás.
A PISA-tesztek, a felnőttképzések helyzete, valamint a felsőoktatásban való részvételt vizsgálva az derült ki, hogy messzebb is kerültünk a fenntarthatósági cél elérésétől.
Magyarország összességében 65,1 pontot kapott a megszerezhető 100-ból, ez pedig az Európai Unión belül a huszonegyedik helyre elég a 28 tagállam között.
Románia 55,9 pontot kapott, ezzel utolsó előtti a listán, a 63,2 pontos Horvátország eggyel mögöttünk, a huszonkettedik helyen áll. Szlovákia előttünk végzett 65,2 ponttal, Lengyelország pedig 66,1 ponttal a tizenhatodik a listán.
A célok teljesítésében Dánia áll az élen, másik két skandináv országot, Svédországot és Finnországot megelőzve, míg az utolsó helyen Ciprus végzett.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
