Nem egyszerűen újrahasznosítás, sokkal inkább a fenntarthatóságot szem előtt tartó működés a lényeg, különösen egy gyártelepen vagy üzemen belül. Lássuk, mit gondolnak a szakértők a témáról!
Magyarországon tízezer milliárdokat kellene okosan befektetni, hogy elérjük a klímasemlegességet, de ehhez többre lesz szükség, mint amit az állam be tud dobni. Kell hozzá a teljes pénzügyi rendszer. A bankoknak ugyan már kötelező a klímatudatosság, de nehezen találnak zöld projekteket, ha a cégeket nem biztatják erre. De az sem mindegy, mi hova tesszük a nyugdíjra szánt megtakarításainkat, hogy mire megöregszünk, ne csak a megélhetésünkre jusson, de világunk élhetősége is megmaradjon. A készülő klímatörvény sokat tudna segíteni ezen – mondja Gyura Gábor, a Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSif) alapító-igazgatója. Interjú.
A világ és Európa számára is kulcskérdés a körforgásos gazdaságra átállás, de sok minden hátráltatja. Kiszámítható szabályozás, egységes mérőszámok kellenének, bár már elindult egy, a károsgáz-kibocsátási elszámoláshoz hasonló rendszer, ami a körforgásosság teljesítményét képes mérni. Az újrahasznosítási aránytól a zoknistoppolásig, Slavoj Zizektől a sztreccsfóliáig a körforgásos gazdaságnak irányt mutató budapesti Circular Economy Hotspoton.
A Rajtvonal következő epizódjában Bajnára, a Bács birtokra látogattunk el, ahol Vastag Luca Kata és Virág Zsombor, az AlgiSoil alapítói meséltek nekünk a vállalkozásukról: egy természetes alapanyag fejlesztésével próbálják ellenállóbbá tenni a talajt a szárazsággal szemben.
Egy fesztiválon ma már nem csak az számít, kik lépnek színpadra: legalább ennyire fontos az is, hogy mit lehet enni két koncert között. A Sziget gasztronómiai kínálata az elmúlt években látványosan átalakult. A burger, a pizza vagy a lángos természetesen továbbra is megkerülhetetlen fesztiválklasszikusok, de mellettük egyre több olyan étel és vendéglátóhely jelenik meg, amely már nem pusztán a gyors kalóriabevitelre épít.
Lassú az átmenet a fenntarthatóság felé, de lehet gyorsan változtatni, a politikában példa erre az idei magyarországi választás – mondja Paul Polman, az Unilever korábbi első embere.
A kedvezőbbé váló beruházási klíma és befektetői környezet az ágazat piaci lehetőségeit növeli, de a fenntarthatóság, illetve a digitalizáció terjedése az építési folyamatokban érezhető kihívást jelent.
Több ezer pályázó közül választották be a legjobb 10-be a REAL School Budapestet.
Gyakran elitista, bűntudatot kelt, és így hatástalan a környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció Vekkel László kommunikációs szakember szerint. Nem szabadna egy minisztériumba „bedobozolni”, hanem minden döntést át kellene hatnia az ökopolitikának – vetette fel a szakértő a zCast podcast tavaszi-nyári évadjának utolsó adásában. De hogyan lehet ezt elérni? Hogyan lehet összehangolni a rendszerszintű változtatásokat és azt, hogy az emberek ne kényelmetlenségként éljék meg az életmódváltást? Hogy lehet menővé tenni, „eladni” a környezetvédelmet marketingeszközökkel? És hogy jönnek ide a trójai falovat használó kampányok és a brainprint?
A fenntarthatóság akkor válik valódi versenyelőnnyé, ha nemcsak jól kommunikálható, hanem a mindennapi működésben is mérhető értéket teremt.
Az utóbbi években a fegyvergyártó és olajipari cégekre érte meg a legjobban tenni, ám a „zöldalapokból” ezeket elvben kizárják. A befektetőkben ma még nagyobb a hozaméhség, mint a felelősség; az online üzletelők a tudatosabbak.
Mesék a keselyűkről Katalóniában, kajakos szemétszedés Koppenhágában, zeneiskola Tanzániában – milyen lehetőségeink vannak, ha utazásunkkal vissza is szeretnénk adni valamit abból, amit felhasználtunk a Föld erőforrásaiból? Egyáltalán, hogy beszélhetünk fenntarthatóságról, miközben elrepülünk egy távoli kontinensre? A zCast friss adásában a regeneratív turizmus nyomába eredünk két szakértő segítségével. Kiderül, mitől különbözik a fenntartható turizmustól, miért érdemes a mákra vagy a kékfestésre figyelni, vagy épp miért miért engedne be egy vadidegent egy kóspallagi a hátsó kertjébe bográcsozni?
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
Megjelent a HVG Impact Talks 2026 konferencia mellé készített kiadvány.
A nemzet tanácsadójaként szólalt meg a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek kutatói 70 oldalon foglalták össze, hogyan lehetne valóban fenntarthatóbbá tenni Magyarországot.
Az élő környezetért felelős minisztérium vezetőjének neve már ismert, a HVG-hez most eljutott egy államtitkári és egy helyettes államtitkári poszt várományosának a neve. Az érintettek nem erősítették meg, de nem is tagadták információinkat.
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
Egy tavaszi hétvége a hegyekben. A hátadon egy kényelmes hátizsák, rajtad egy könnyű, szélálló kabát, a lábad alatt stabil talaj. A levegő tiszta, a zaj eltűnik, és néhány óra után már nem az e-maileken jár az eszed, hanem azon, hogy milyen jó egyszerűen csak haladni előre. Az outdoor élményben van valami elementáris. Valami, ami miatt egyre többen indulnak el hétvégente túrázni, kirándulni, vagy csak sétálni a természetben. De van egy kevésbé romantikus oldala is ennek a történetnek: a felszerelés.
A múltban világszerte csak egy kicsit teljesítettek jobban a zöldalapok, mint a színtelenek, ám a jövő az övék. A magyar befektetőket a rövidtávú hozamszempontok vezérlik: a befektetési alapokba helyezett pénzből csak minden hetedik forint szolgál zöld célokat.
A vendéglátás és a közétkeztetés világa ritkán kap reflektorfényt úgy, hogy egyszerre szóljon innovációról, fenntarthatóságról és üzleti realitásokról. A SIRHA Budapest azonban évről évre pontosan ezt teszi: megmutatja, merre tart a szakma, és melyek azok a megoldások, amelyek nemcsak jól hangzanak, hanem működnek is a konyhák mindennapjaiban.
