#fenntarthatóság

zCast: Szuper a termék, csak hol van a márka? Mi lenne, ha a környezetvédelem brand lenne?

Gyakran elitista, bűntudatot kelt, és így hatástalan a környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció Vekkel László kommunikációs szakember szerint. Nem szabadna egy minisztériumba „bedobozolni”, hanem minden döntést át kellene hatnia az ökopolitikának – vetette fel a szakértő a zCast podcast tavaszi-nyári évadjának utolsó adásában. De hogyan lehet ezt elérni? Hogyan lehet összehangolni a rendszerszintű változtatásokat és azt, hogy az emberek ne kényelmetlenségként éljék meg az életmódváltást? Hogy lehet menővé tenni, „eladni” a környezetvédelmet marketingeszközökkel? És hogy jönnek ide a trójai falovat használó kampányok és a brainprint?




zCast: Kóspallag vagy Bali – tényleg közelre kell utazzak, ha fenntarthatóan szeretnék nyaralni?

Mesék a keselyűkről Katalóniában, kajakos szemétszedés Koppenhágában, zeneiskola Tanzániában – milyen lehetőségeink vannak, ha utazásunkkal vissza is szeretnénk adni valamit abból, amit felhasználtunk a Föld erőforrásaiból? Egyáltalán, hogy beszélhetünk fenntarthatóságról, miközben elrepülünk egy távoli kontinensre? A zCast friss adásában a regeneratív turizmus nyomába eredünk két szakértő segítségével. Kiderül, mitől különbözik a fenntartható turizmustól, miért érdemes a mákra vagy a kékfestésre figyelni, vagy épp miért miért engedne be egy vadidegent egy kóspallagi a hátsó kertjébe bográcsozni? 


Úgy gyorsul a klímaváltozás, hogy már a 2022-es aszályról sem mondhatjuk biztosra, hogy csak 100 évente egyszer fordulhat elő

Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján. 





Természeti kockázatok, körforgásosság, dekarbonizáció – mutatjuk, mihez kezdjen mindezzel egy vállalkozás

Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.


Nem az a legolcsóbb, ami kevesebbe kerül: így válassz tartós outdoor felszerelést

Egy tavaszi hétvége a hegyekben. A hátadon egy kényelmes hátizsák, rajtad egy könnyű, szélálló kabát, a lábad alatt stabil talaj. A levegő tiszta, a zaj eltűnik, és néhány óra után már nem az e-maileken jár az eszed, hanem azon, hogy milyen jó egyszerűen csak haladni előre. Az outdoor élményben van valami elementáris. Valami, ami miatt egyre többen indulnak el hétvégente túrázni, kirándulni, vagy csak sétálni a természetben. De van egy kevésbé romantikus oldala is ennek a történetnek: a felszerelés.



Nem melléktermék, hanem jövő: a BAHAMAS magyar innovációja, amely átírja a húsipar logikáját

A vendéglátás és a közétkeztetés világa ritkán kap reflektorfényt úgy, hogy egyszerre szóljon innovációról, fenntarthatóságról és üzleti realitásokról. A SIRHA Budapest azonban évről évre pontosan ezt teszi: megmutatja, merre tart a szakma, és melyek azok a megoldások, amelyek nemcsak jól hangzanak, hanem működnek is a konyhák mindennapjaiban.


Nyakig ülünk az ökológiai válságban, és a cégek sem menekülhetnek előle

Mennyire kitettek a vállalkozások a természetnek, mekkora kockázatot jelent az egyre súlyosabb ökológiai válság? Hogyan mérhetjük meg, ha egyáltalán lehetséges, az elvesző természet értékét? Miképp lehet csökkenteni az ennek való kitettséget és kezelni a kockázatokat? Ezekről a témákról is szó lesz a HVG Impact Talks konferenciáján.


Nem attól lesz zöld egy háztartás, hogy tíz kulacs sorakozik a konyhaszekrényben

Azt, hogy hogyan lehet fenntarthatóbban vezetni egy háztartást, menedzselni a mindennapokat, vagy éppen az ünnepeket, a nyaralást, azt tanulni kell. Vagyis elakadni nem szégyen, másokat földbe döngölni viszont igen. És lehet, hogy a válságok közepette egy ilyen váltás az utolsó, ami valakinek eszébe jut, a közösségben mindig erő van. Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületénél futó ÖkoKörök program vezetőjével beszélgettünk.


Módosult a klímarendelet – közvetve, de erőteljesen érinti a vállalatok működését

Az elmúlt egy-másfél évben az Európai Unióban (EU) igen turbulensen alakultak a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozások: sok esetben láthatón csökkent a politikai elkötelezettség a korábban megfogalmazott, igencsak ambiciózus klíma- és fenntarthatósági célok iránt, de legalábbis komoly viták alakultak ki ezekről, főképp az európai gazdasági versenyképesség látványos hanyatlása okán. A legfontosabb tudnivalókat Bagyura András igazgató, a Forvis Mazars Fenntarthatósági Szolgáltatások területének vezetője, az Adózóna szakértője foglalta össze.


Mit kezdhet az ökológiai válsággal a pénzügyi szektor?

Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.



A kulisszák mögött: így működik a fenntartható vendéglátás valójában

A vendéglátás és a közétkeztetés világa az elmúlt években alapjaiban alakult át. Az infláció, az ellátási láncok akadozása, az energiaárak emelkedése és a munkaerőhiány egyaránt arra kényszerítette a szektort, hogy újragondolja működését. A fókusz ma már nem csupán a minőségi alapanyagokon vagy a kreatív konyhai megoldásokon van, hanem azon is, hogyan lehet stabilan, kiszámíthatóan és fenntarthatóan működtetni egy konyhát – legyen szó egy étteremről vagy több ezer adagot ellátó közétkeztetésről.


zCast: Recseg-ropog a rendszer, ide már nem elég a fenntarthatóság – Tkacsik Mártával a regenerációról

Hogy jut el egy elméleti matematikus a komplett gráfoktól a számítógépes hálózatokon át az ökológiai gazdálkodásig? Miféle párhuzam van a geocentrikus világkép és a humanizmus között, és mit dolga van ennek a természeti környezettel? Miért nem működik a fenntarthatóság egy recsegő-ropogó rendszerben? A fenti kérdésekre is választ ad Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, akivel a regeneráció kérdését járjuk körül a zCast eheti adásában. De mi is az a regeneráció, miért jobbak a bogyós gyümölcsök a spenótnál, és mire kéne lecserélni az irodai fikuszt?