Asbóth az Alaptörvénymódosításról: "A későbbi kormányok döntési szabadságát vonja el a Fidesz"

„Amikor megláttam az Alaptörvény-módosításban, hogy „az anya nő, az apa férfi”, azt gondoltam, ennek nincs semmilyen normatív tartalma, ha ez LMBTQ-ellenes intézkedés akarna lenni, azzal mellétrafáltak, de aztán kiderült, hogy a háttérben a kormány benyújtott egy nagy salátatörvényt, amelyben módosítják az örökbefogadás szabályait” – mondta a hvg.hu-nak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításával a kormány kimondaná, hogy csak házastársak fogadhatnak örökbe, egyedülálló csak miniszteri engedéllyel teheti azt meg.

Asbóth szerint valójában ezt erősítik meg az Alaptörvény már idézett módosításával. Az igazságügyi tárgyú törvénymódosításban nem részletezik, hogy a családügyi miniszter (jelenleg Novák Katalin) milyen alapon ad engedélyt az örökbefogadásra.

„A szó legszorosabb értelmében véve hasraütésszerű döntés lehet, annyit írnak, hogy a miniszter különös méltánylást érdemlő esetben járulhat hozzá ehhez.”

Egy új törvényjavaslat szerint csak miniszteri hozzájárulással fogadhatnának örökbe az egyedülállók

Gyermeket csak házastársak fogadhatnának örökbe, az indoklás szerint azért, mert a" házasságok jóval tartósabbak, mint az élettársi kapcsolatok".

Az Alaptörvényben új elemként rögzítenék azt is, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”, ami kifejezetten hátrányosan érint olyan embereket, akik egyébként is marginalizált helyzetben vannak a társadalomban – mondja Asbóth.

Noha a módosításban nagyon sokszor szerepel a hadiállapot kifejezés és a különleges jogrendnél is csökkentették a felsorolt kategóriák számát (igaz, mindez csak 2023-tól lépne életbe), ezek Asbóth szerint lényegében technikai módosítások, „értelmes dolognak” tartja ennek felülvizsgálatát, mert a rendkívüli jogrend szabályozása eddig túlzottan széttartó volt.

A módosításban feltűnő, hogy bebetonozzák azt a rendszert, amit a kormány követ, vagyis hogy a parlament általános felhatalmazást ad a kormánynak veszélyhelyzetben, vagyis nem kell egyenként megerősíteni a kormány törvényeket felülíró rendeleteit.

Megkötik egy nem-Fidesz kormány kezét

Az alapítványok kérdése is érdekes, az Alaptörvény módosításban van egy olyan passzus, miszerint

a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

Asbóth azt mondja, a szabállyal elvonják a későbbi kormányok döntési szabadságát. Azt ugyan megteheti egy következő kormány, hogy bizonyos alapítványnak nem ad költségvetési támogatást (hacsak erre nem talál ki valamit a Fidesz), a meglévő vagyont viszont nem veheti majd vissza. Ezt lehetne a Mathias Corvinus Kollégiumra vonatkoztatni, de nem tudni, milyen más alapítványok jönnek még létre később, amelyekhez szintén nem lehet érdemben nyúlni. Kérdés, hogy a különböző egyetemeket fenntartó alapítványok is ebbe a körbe tartoznak-e majd, de valószínűleg igen.

A káderek bebetonozásáról a HVG előző számában már írtunk:

Úgy bebetonozta kádereit a Fidesz, hogy egy kormányváltás után sem lehetne kirobbantani őket

Ezermilliárdos állami vagyont menekítettek ki, amelyet Orbán Viktorék tucatnyi egyetemi és egyéb alapítványnak juttattak. Ezzel akár évtizedeken át finanszírozni tudják saját szellemi hátországukat.

A kormány jelentősen csökkentheti az átláthatóságot azzal, ha szűken kell értelmezni az Alaptörvény módosításában szereplő passzust, amely kimondja, „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Az államnak sok olyan vagyona van, ami nem illeszkedik ebbe a három fogalomba, de lehet, hogy innentől nem lesz kérdés az sem, közpénz-e a tao-bevétel.