Így mossa össze a kormány a pedofíliát a homoszexualitással
Dagad a botrány az LMBTQ-embereket támadó módosító törvény miatt: a pedofília-ellenes jogszabály összemossa a nemi identitást a pedofíliával. Korlátozza a nemváltoztatás vagy homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését, továbbá tilos ilyen reklámokat elérhetővé tenni a 18 év alattiaknak.
A nyilvánvaló ferdítés és a melegeket diszkrimináló részekkel eredeti céljától eltérített pedofiltörvény "szellemének" megfelelően a pedofíliát a homoszexualitással összemosó, nem is titkolt célzás ellenére aligha lehet majd jogi fogást találni a fideszes médiaholding, a KESMA alá tartozó Dunántúli Napló minapi cikkén.
A lap legfontosabb hírként, címoldalon hozta "A gyerekeket sem kímélik már a homoszexuálisok" című cikkét, amelyben nekimentek a Pride-hónap Pécsen zajló programjainak, főként a családi napnak. A jelenség nem egyedi, a kormánypárti sajtó a törvény elfogadása óta a legváltozatosabb módon rohan ki az LMBTQ-tartalmak, valamint az érintett szexuális kisebbségek jogait védő civil szervezetek, emberek ellen.
Új szintre lépett a kormánysajtó homofób propagandája
Megnyomhatták a központban a piros gombot, mert a kormánypárti propagandamédia hétfőn este és kedden reggel a különböző felületein egyszerre rohant ki az LMBTQ-tartalmak, valamint az érintett szexuális kisebbségek jogait védő civil szervezetek, emberek ellen. Az össztűzben mindenki megkapja a magáét: Soros György, a filmipar, a TikTok, a civilek és az egyszeri Facebook-felhasználók is.
A hvg.hu információi szerint a Dunántúli Napló cikke miatt egy állampolgár már feljelentést is tett, ennek eredményességéről kérdeztük Demeter Áront, az Amnesty International programvezetőjét. A szakember lapunknak azt mondta, elvileg két, köznyugalom elleni bűncselekmény gyanúja is felmerülhet a cikkel összefüggésben: az egyik a közösség elleni uszítás, a másik a garázda magatartással elkövetett közösség elleni erőszak. Ezek büntetőjogi meghatározása a következő:
- Btk. 332. § Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet ellen, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Btk. 216. § Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az Amnesty International programvezetője azt mondta, a jelenlegi ügyészségi, illetve bírósági gyakorlat szerint jogilag valószínűleg egyik esetben sem "állna meg" a feljelentés. A 216-os paragrafus esetében bizonyítani kellene, hogy a kifogásolt tartalom riadalmat kelt az LMBTQ-közösség tagjaiban. Az uszításnál pedig a bírósági gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással a legritkább esetben lehet e tényállásra hivatkozva fellépni a gyűlöletbeszéddel szemben, még a Dunántúli Naplóénál sokkal konkrétabb esetekben sem.
Demeter példaként hozta a 2012-es devecseri eseményeket, amikor a Veszprém megyei városban szélsőséges csoportok tüntetéseket szerveztek, ezeket pedig az ott élő romák megfélemlítése jellemezte, törvénytelen őrjáratozással, romaellenes jelszavak skandálásával, az elhangzott beszédekben pedig halálos fenyegetésekkel. Az akkor a közösség elleni uszítás gyanújával tett feljelentést a rendőrség – bűncselekmény hiányában – azzal az indokkal utasította el, hogy a felszólalások „ilyen jellegű nem átgondolt, indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak. A beszédekben elhangzottak egy része sértő lehet a cigányságra nézve, amely erkölcsileg ugyan kifogásolható, de a büntetőjog eszközeivel nem szankcionálható." Sőt, az ügyészség is úgy találta, hogy bár a beszédek "gyalázkodó és megalázó kijelentéseket tartalmaztak a roma kisebbség tekintetében, és gyűlöletkeltő kijelentéseket is tartalmazhattak, de nem provokáltak aktív gyűlöletet és nem szólíthatták fel a hallgatóságot a helyi romák elleni erőszakra".
Demeter Áron szerint még ha a Dunántúli Napló cikke miatt a fentiek ismeretében aligha lehet érdemben jogi elégtételt venni, akkor is "veszélyes játékot folytat" a kormánypárti sajtó az ilyen cikkekkel, mivel
ezek "bátoríthatják a szélsőséges, akár szavakban, akár tettekben megjelenő megnyilvánulásokat", továbbá "felbátoríthatnak egyeseket a már amúgy is stigmatizált LMBTQ-közösség elleni fellépésre",
miközben a közösségben erősítik a kirekesztettség-érzetet. Emlékeztetett a június közepén elfogadott, nemrég az Európai Parlament által is éles hangú határozatban elítélt törvényre is, mert szerinte "az megfélemlítő hatást kelthet", miközben – például a homoszexualitás "megjelenítése" és "népszerűsítése" pontos definícióinak hiányában – az öncenzúrát erősíti.
