Mindkét esetben az történt, hogy egy börtönbüntetésre ítélt ember, miután értesítették, mikor kell bevonulnia, még gyorsan elment külföldre. Onnan hazatérve azonban karanténba helyezték, és emiatt csak késve tudott jelentkezni a büntetésvégrehajtásnál. Az egyik bíróság azt mondta: ha egy hatósági intézkedés akadályoz valakit a kötelessége teljesítésében, akkor nem ő a hibás, tehát a késésért nem jár szankció. Hiszen a karantén alól nem adott felmentést az, hogy börtönbe kellene mennie a járványügyi szempontból megfigyelt személynek. Egy másik bíróság ezzel szemben úgy ítélkezett, hogy az illető tudott a karanténkötelezettségről, tehát úgy kellett volna hazajönnie külföldről, hogy az a két hét ne akadályozza meg a határidő betartását. Vagyis önhibájából késett, ezért kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

Polt Péter legfőbb ügyész az utóbbi véleménnyel értett egyet. Kifejtette: a járványszabályokról mindenki tudhatott, hiszen ezeket széles körben hirdették, és az érintett állampolgár köteles lett volna úgy gazdálkodni az idejével, a karantént is beleértve, hogy ne késsen el a börtönből.

A Kúria ezzel szemben az előbbi álláspontot támogatta. A bonyolult fejtegetés lényege az, hogy aki a lakásába bezárva várta a karantén végét, annak nyilvánvalóan nem állt szándékában kivonni magát a börtön alól. Amint véget ért a karantén, rögtön jelentkezett ott. Ezért nem lehet azt mondani, hogy önhibájából késett, vagyis az őt elmarasztaló bíróságnak felül kell vizsgálnia az álláspontját. Az úgynevezett jogegységi tanács arra is utalt, hogy bár az egészségügyi intézkedéseket tényleg lehetett ismerni, de mégis rendkívüli helyzet volt, hiszen ilyen járvány és ilyen különleges jogalkotás generációk óta nem fordult elő. Ráadásul sok esetben mód volt méltányosság alkalmazására.

A Kúria döntése végleges, az alsóbb bíróságoknak ehhez kell igazodniuk, mert a jogegységi határozat az Alaptörvény szerint kötelező erejű. Valószínűleg ez volt az utolsó iratok egyike, amelyeket Márki Zoltán a Kúria büntető kollégiumának elnökeként június 17-én aláírt, mert az ezutáni harmadik munkanapon hivatalba lépett új állásában mint alkotmánybíró.