Fordulat az izraeli–iráni háborúban: Moszkva kétszeresen is elszámította magát
Oroszország sorra veszíti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, s az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát.
Az Országgyűlés elnöke szerint a rendszerváltoztatás kezdete óta nem tapasztalt módon támadás alatt áll a Szent István-i hagyaték: a keresztény kultúra, a nemzeti önazonosság és az állami szuverenitás. Kövér László a Székelyudvarhely közelében fekvő Székelyszentkirályon beszélt erről vasárnap, a Szentkirály és Szentistván nevű települések Szent Király Szövetségének találkozóján.
"A 21. században az alávetésre és kifosztásra kiszemelt embereknek elsődlegesen nem az országát, hanem a tudatát akarják megszállni, a lelkét akarják rabul ejteni. Az új harcmodor lényege, hogy az embert elidegenítik természetes közösségeitől, államától, nemzetétől, szülőföldjétől, hitétől, hagyományaitól, kiforgatják önazonosságából. Még annak a bizonyosságát is elveszik tőle, hogy fiú-e vagy lány" - tette hozzá a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke szerint nemcsak a harcmodor új, de az ellenség sem a régi: nem visel állami felségjelzést, nem áll mögötte semmiféle állami főhatalom - sőt, ő áll az állami hatalmak mögött, illetve fölött. Úgy vélte: ezt az ellenséget a "megvásárolt vagy megzsarolt politikusok hada, a civil szervezeteknek csúfolt nemzetközi ügynökhálózatok, multinacionális vállalatok, világbirodalommá nőtt kommunikációs cégek és a nyugati tudatipar" alkotja. Kövér László szerint ennek a háborúnak ma Magyarország és Közép-Európa az egyik leghangosabb csatatere, de ez a háború nemcsak Magyarország ellen zajlik, hanem a demokrácia, a nemzeti önazonosság és az emberi méltóság ellen is. "Magyarország csupán - mint 1456-ban, 1848-49-ben és 1956-ban - lehetőséget kapott a történelem urától, hogy másoknak is példát mutatva méltó maradhasson az igazi szabadságra" - fogalmazott.
A házelnök külföldi látogatásai újabban nem zökkenőmentesek. Legutóbb a szlovák külügy küldött diplomáciai jegyzéket Kövér Somorján tett látogatása, illetve az ott tartott beszéde miatt. A csallóközi városban a kitelepített magyarok emlékművének az avatásán vett részt a politikus, ahol többek között bírálta a szlovák államot, amiért nem kért bocsánatot a magyar és a német lakosság Benes-dekrétumokon alapuló kitelepítése miatt.
