Érzékenyen érinti a BME kollégistáit, hogy augusztus közepén szóltak nekik arról: a szorgalmi időszak első két hetében kollégiumi helyeiket kiadják a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkező zarándokoknak.
Augusztus 16-án közleményben tudatta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), hogy a tanévkezdéskor kollégiumi szálláshelyeket fog biztosítani az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) számára.
A BME-hez összesen nyolc kollégiumi épület tartozik, ezek közül - mint hétfőn kiderült - hatba költöztetnének be összesen közel kétezer zarándokot és szervezőt szeptember ötödike és tizenkettedike között. A fennmaradó két kollégiumba, vagyis a Kármán Tódorba és a Schönherzbe egyetemi hallgatók költözhetnek. (A Telex.hu cikke szerint az ELTE kollégiumaival is ez a helyzet, összesen ötezer kollégiumi helyet érinthet a dolog.)
A hír az egyetemistákat meglepetésként érte, és az egyetem közleménye további kérdéseket vetett fel bennük.
A közlemény úgy fogalmaz, hogy a Kármán Tódor és Schönherz kollégiumokban az elsőéves hallgatókat fogják elszállásolni a NEK idejére, a fennmaradó helyekre a már az épületekben lakó hallgatók költözhetnek be. Csakhogy – mint egy, az említett két kollégium egyikében élő forrásunk mesélte – mind a Kármán, mind a Schönherz teli van felsőbbéves hallgatókkal, akik közül így feltehetően igen sokan fognak elesni eddigi lakóhelyüktől.
A BME 2021 nyarán egyik kollégiumát sem zárta be, a hallgatóknak nyárra sem kellett hazaköltözniük, többen azt választották, hogy a fővárosban maradnak dolgozni, lakni. A NEK szeptember ötödikén kezdődik, az pedig egyelőre nem világos – legalábbis az érintett hallgatók cikkünk megjelenéséig nem kaptak róla értesítést –, hogy kiknek kell elhagyniuk kollégiumi lakóhelyüket, mikor kell kiköltözniük és pontosan mennyi időre. Az egyetem közleménye itt sem fogalmaz világosan: ők mindössze annyit írtak, hogy a „beköltözés és átköltözés várhatóan szeptember 19-ig lezárul”.
Szeptember ötödike vasárnapra esik, arra azonban csak következtetni tudunk, hogy az érkező zarándokok feltehetően aznap átveszik a szállást. A hallgatóknak ebben az esetben valószínűleg szeptember negyedikéig kellene kiköltözniük és egészen tizenkilencedikéig valahol máshol lakniuk. Abban azonban az egyetem a hallgatók elmondása szerint egyáltalán nem segít, hogy hogyan, hova, mennyiből költözzenek, alternatívát sem ajánlanak.
„Ötletem sincs, hova mehetnék, két hétre nem fogok hazaköltözni. Felvettek a kollégiumba, nem számoltam azzal, hogy hirtelen nem tudok hova menni” – mondta egy kollégista. „A cuccaimat még talán le tudom tenni ismerősöknél a fővárosban, vagy el tudok menni vidékre a nagyszüleimhez, de végső eshetőségnek marad az út széle” – nevette el magát, de nem örömében.
Beszéltünk olyan hallgatóval is, aki a nyarat otthon töltötte és szeptemberben költöznek vissza a Schönherzbe. Elmondása szerint „mivel senki nem tudott a hétfőn megjelent döntésről előzetesen, senki nem tud semmit jelen pillanatban” arról, hogy vissza tud-e menni a kollégiumba. „Férőhelyet kaptam erre a félévre, viszont senki sem szólt még, hogy nem költözhetek most, csak később” – tette hozzá.
„Órákig ültünk a közlemény felett és nem tudtuk értelmezni” – mondta egy forrásunk. Ezzel nincsenek egyedül: a BME Egyetemi Hallgatói Képviselete szintén közleményben kelt ki az intézmény vezérkarának döntése ellen. Mint írják, az egyetem vezetése a HÖK-öt teljesen kihagyta a döntési folyamatból, sőt őket is csak akkor tájékoztatta a zarándokok befogadásáról és a kollégiumok kiürítéséről, amikor a hallgatókat. „Az egyeztetést a dokumentum nyilvánossá tételét követően megkezdtük, valamint jeleztük, hogy az abban foglaltakkal nem értünk egyet” – írják, a legutolsó három szót vastagon szedve közleményükben.
De a HÖK itt nem állt meg, közleményükben úgy fogalmaznak, hogy szerintük jelen helyzetben a legfontosabb, „hogy bármely, a BME-től független rendezvény mellett biztosítva legyen a zavartalan, minőségi jelenléti oktatás, valamint az ehhez szükséges egzisztenciális feltételek, így a hallgatók kollégiumi elhelyezése is”.
Ez utóbbi a hallgatók szemében kardinális kérdés, kollégiumba ugyanis nem kedvtelésből költözik a legtöbb diák, leginkább azért, mert olyan messze lakik, ahonnan ingázni megoldhatatlan, ám az albérlet költségeit nem tudja állni. Ha pedig budapesti munkát vállal az egyetem mellett, akkor ez is újabb érv amellett, hogy ne költözzön haza két hétre se.
Van, akit ráadásul az egyetemhez köt a munkája: „idén jelentkeztem demonstrátornak, ami azt jelenti, hogy heti egyszer kétórás gyakorlatot tartok 14 héten át. Mivel tizenkettedike előtt valószínűleg nem tudok beköltözni, így első héten be sem tudok menni előadni. Nem egy jó kezdés demonstrátorként” – mesélte forrásunk.
Nem tisztázott tehát, hogy mi történik azokkal a hallgatókkal, akiknek a kollégiumi szobájába zarándokok költöznek be szeptember 12-ig, viszont nem tudják megoldani a lakhatásukat. Az egyetem honlapján nincs arra vonatkozó közlés, hogy a jelenléti oktatásban mennyire fogják jegyezni a hiányzásokat. A bevett gyakorlat a legtöbb magyar egyetemen az, hogy a gyakorlati tárgyak óráiról mindössze három alkalommal lehet hiányozni (ami az alapképzések túlnyomórészt 12–14 hetes féléveihez mérve még így is nagy szám). De hogy mi lesz azokkal, akik nem tudnak Budapesten szállást találni és így a szemeszter első két hetében nem tudnak bejárni, azt jelenleg nem tudni.
A BME zarándokok elhelyezésével kapcsolatos kérdéseinkre szerdán reagált:
Kiderült, hány zarándokot szállásolnak el a BME kollégiumaiban
Érzékenyen érinti a BME kollégistáit, hogy augusztus közepén szóltak nekik arról: a szorgalmi időszak első két hetében kollégiumi helyeiket kiadják a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkező zarándokoknak.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
