Hiába nagyobb az ellenzék tábora nagyjából százezer fővel, a mozgósítással a Fidesz áll jobban a ZRI Závecz Research Intézet felmérése szerint. A DK a legnépszerűbb ellenzéki párt augusztusban.
hvg.hu
Nyáron csak kis változások történtek a pártok támogatottságában a ZRI Závecz Research Intézet felmérése szerint. A Fidesz június óta kicsit javított: a teljes népességen belül 34-ről 35 százalékra nőtt a tábora. A Demokratikus Koalíció támogatóinak aránya nem változott, 12 százalék. A Jobbiknak májusban volt a csúcspontja, akkor 13 százalékon állt, azóta kicsi, 1-1 százalékpontos veszteségei voltak, augusztusban 11 százalékos. Az MSZP és a Momentum egyaránt 6 százalékos volt a nyár elején, most 5-5 százalékon állnak. A Párbeszéd valamelyest javított, 1-ről 2 százalékra, az LMP maradt 2 százalékon, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom 1-1 százalékon. A pártnélküliek aránya ezúttal 25 százalék.
A biztos pártválasztók csoportjában minden második szavazat a Fideszé, pontosan 50 százalékot ér el. A második helyen a DK áll 17, a harmadik a Jobbik, 13 százalékkal. Az MSZP-nek 6 százaléka van ebben a körben, a Momentumnak 5 százalékos. Az LMP-t, a Párbeszédet, a Mi Hazánkat és a Kétfarkú Kutya Pártot az aktív szavazók 2-2 százaléka támogatja.
Továbbra is rendkívül kiélezett maradt a verseny a hat együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz–KDNP listái között.
Június óta változatlan méretűek maradtak a táborok, az ellenzék megtartotta a 39, az Fidesz–KDNP a 37 százalékos támogatottságot.
Ezek az adatok azt is mutatják, hogy a páros versengés hatására mindkét politikai tömbhöz csatlakoznak újabb támogatók. Egészen pontosan 2-2 százalék (150-150 ezer) egyébként pártnélküli választó aktivizálódik, ha Fidesz–KDNP és az ellenzék közös listája között kell döntenie.
Mivel a listák valamelyikét támogatók összesített aránya 78 százalék, nagyon úgy tűnik, hogy a választáson jövőre résztvevők már megtalálták a szimpatikus oldalt, ennél nagyobb részvétel nem várható. A felmérésekben nincs jele annak, hogy a kormányoldal és az ellenzék között nagy mozgást lehetne várni, legfeljebb A Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szakíthat le a Fidesz–KDNP-től és az ellenzéktől is valamennyi gyengébb kötődésű szavazót – a másodlagos preferenciák alapján néhány tízezres nagyságrendben, és eléggé kiegyenlítetten.
Vagyis a parlamenti választás eredményét minden bizonnyal a már most meglévő szimpatizánsok mozgósítása befolyásolja majd leginkább. Jelenleg a kormánypárti szimpatizánsok aktívabbak: a 37 százalékos (3 milliós) tábor 56 százaléka menne el voksolni – nagyjából 1,7 millióan. Az ellenzék 39 százalékos (3,1 milliós) támogatói köréből 51 százalék ígéri biztosra részvételét – 1,6 millióan.
A győzelmi várakozások visszaigazolják a szoros versenyt: a választókorúak 40 százaléka szerint most az ellenzék nyerné meg a választást, 39 százalék a Fideszt látják esélyesebbnek. Mindkét tábor egyformán optimista, 95-95 százalékuk számít saját oldaluk győzelmére.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
10 évre kitiltották az országból.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
