Új fogást keres a kormányoldal Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltön: a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kormánypárti elemzők segítettek megtalálni az előválasztás fordulójának fideszes narratíváját.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője például kijelentette, „csupán kommunikációs fogás, hogy Márki-Zay Péter konzervatívnak mutatja magát, valójában több szavazatot remél ettől”. Deák szerint ugyanis a hódmezővásárhelyi polgármester a baloldalon kívüli szavazókat akarja megnyerni ezzel, „azt gondolván, hogy pusztán az ellenzéki táborral nem lehet választást nyerni”.

Deák szerint Márki-Zay Péter „egyáltalán nem gondolkodik jobboldali programban, egy régebbi nyilatkozatában pedig még összefogást szorgalmazott Gyurcsány Ferenccel, és elismerően nyilatkozott az őszödi beszédről” – sorolta az elemző.

Korábban Dobrev Klára egyébként szintén szóvá tette Márki-Zay konzervatív nézeteit, de ő a politikus elleni érvéként használta: a jelöltek közti vitában mondta azt, „12 év konzervatív kormányzás után nem kell még egy jobboldali kormányzás, a gazdagabbakat nem kell még gazdagabbá tenni”. Márki-Zay erre akkor azt felelte: „Itt közös program lesz, nem konzervatív kormány alakul”.

Dobrev és Márki-Zay vitája: párbaj a fölényeskedő és a szőrszálhasogató között

Kissé lesajnáló stílusban próbálta helyre tenni Dobrev Klára Márki-Zay Pétert az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek szerda esti vitáján, amit Márki-Zay igyekezett érzelemmentesen kezelni. A hevességre megvolt Dobrev oka: a második forduló nem indult olyan magabiztosan a DK számára, az első két napot Márki-Zay Péter vitte el.

A közmédia megszólaltatta Tóth Eriket, az Alapjogokért Központ elemzőjét is, aki újra kijelentette: „az előválasztást előre lejátszották”. Azt Tóth ugyanakkor nem tette hozzá, hogy a kormány korábban ugyanezt mondta, ám akkor még azt állították, a második fordulóban végül el sem indult Karácsony Gergely győzelme az, ami „előre le van játszva”.

Az eredmény ugyanakkor nem is olyan fontos Tóth szerint: mint kijelentette,

az előválasztás végeredményétől függetlenül Gyurcsány Ferenc marad a baloldal főszereplője,

hiszen 2022-ben „biztosan” a DK-hoz tartozik majd a legnagyobb frakció az ellenzéki pártok közül.

Tóth Erik szerint az egységes indulással sem biztos a siker, ha a választók azt érzik, hogy pusztán az Orbán-ellenesség hajtja az ellenzéket, hiszen szerinte az ellenzéknek „gyakorlatilag nincs” más üzenete.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég hasonló szellemben nyilatkozott: „töredelmesen elnézést kért” Karácsony Gergelytől és Gyurcsány Ferenctől.  A főpolgármestertől azért, mert olyan szerepben tüntette fel, amelyet Gyurcsány Ferenc nem neki szánt. Gyurcsány Ferenctől pedig azért, mert szellemesebb forgatókönyvíró, mint gondolta. „A párt és parlamenti támogatottság nélküli Márki-Zay sokkal alkalmasabb Gyurcsány Ferenc bábszínházában főszereplőnek, mint a főpolgármester” – közölte akkor.

Gulyás Gergely elnézést kért Karácsonytól és Gyurcsánytól

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek végre sikerült összegyurcsányoznia Márki-Zayt Pétert.

Korábbi cikkünkben elemeztük a kormány hozzáállását az előválasztáshoz; Szabó Andrea társadalomtudós, politológus azt mondta, a Fidesz azért próbálja elhallgatni vagy jelentéktelennek beállítani a voksolást, „hogy a fideszes szavazó még véletlenül se találkozzon azzal, hogy a demokráciát lehet máshogy működtetni, mint ahogy azt ők megszokták, ahol például Orbán Viktor egyszemélyben dönt a jelöltekről. Ha kinyitnák erről a kommunikációt a saját szavazótáboron belül, azzal megkapargatnák és kikezdenék a vezéralapú demokrácia legitimációját.”

Hiába gúnyolódik Orbán, jó oka van a Fidesznek agyonhallgatni az előválasztást

Ha a fideszes szavazók között téma lenne az előválasztás, azzal kikezdenék a vezéralapú demokrácia legitimációját - mondja a hvg360-nak Szabó Andrea társadalomtudós. A szakember szerint a felülről vezérelt demokráciában újdonság, amit az ellenzék csinál, azonban kérdés, hogyan áll majd össze egy tömbbé a heterogén szavazótábor.