A budapesti Városháza állítólagos eladási szándékáról szóló cikk az Indexen jelent meg csütörtökön, a főszerkesztő Fekete-Szalóky Zoltán által jegyzett rövid anyag azt állította, hogy a városvezetésnek áll szándékában eladni az ingatlant. A cikkben nincs tisztázva, hogy honnan származik az információ, vagy hogy megerősítette-e azt bárki.

Az anyagban konkrét állításként a főszerkesztő csak annyit fogalmazott meg, hogy „a fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök már meg is tették az első lépéseket a főváros minden bizonnyal legértékesebb ingatlanának eladása érdekében”.

A cikkre Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán reagált még aznap, az egész történetet fake newsnak minősítve. Karácsony kijelentette, hogy nem tervezik eladni a Városháza épületét. A főpolgármester nehezményezte, hogy az Index cikke publikálásával nem várta be a Főpolgármesteri Hivatal válaszát.

Pénteken újabb cikkel jelentkezett a témában az Index, újra Fekete-Szalóky tollából. Abban már azt állították, hogy szerződés bizonyítja a városvezetés ingatlaneladási szándékát, ezt azonban az általuk bemutatott papírok nem támasztják alá, abból a szerződésből mindössze annyi olvasható ki, hogy egy ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég – a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft. – megbízást kapott Northern Rock Kft.-től a Városháza értékesítésére. A transzferért a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-t a szerződés szerint négyszázmillió forint illetné.

A szerződésben az szerepel, hogy a Városháza vételára nagyjából negyvenmilliárd forint plusz áfa, azonban nem olvasható ki belőle, hogy a budapesti városvezetés bízta volna meg a Northern Rock Kft.-t a Városháza értékesítésével.

A Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft. tulajdonosa Beák Attila Endre, akiről az Index azt állítja, hogy 2009-ben az ő közreműködésével adták el az MSZP egykori Köztársaság téri (ma II. János Pál pápa tér) székházát. Beák a Telexnek cáfolta, hogy ő adta volna el a székházat: azt mondta, csupán az ingatlan eladására volt megbízása. Hozzátette, hogy „a kiszivárgott magánjogi szerződés hátteréről nem adhat felvilágosítást”, de azt kiemelte, hogy nem kapott megbízást a Főpolgármesteri Hivataltól. Az nem derült tehát ki, hogy a Northern Rock milyen alapon járna el a főváros nevében, ha a Főpolgármesteri Hivataltól nem kaptak megbízást.

Érdemes megjegyezni, hogy a cégbíróság nyáron törvényességi felügyeleti eljárásban eltiltotta további működésétől a Northern Rock Kft.-t, és megindította a cég kényszertörlését, vagyis egy felszámolás alatt álló cégről beszélünk, ezt Karácsony is felemlegette az egyik cáfolatában.

Ezek után érkezett vasárnap az a videó, amelyen egy maszkos ember a Northern Rock Kft. tulajdonosáról, Berki Zsoltról kívánta lerántani a leplet. A magát Anonymusnak nevező, eltorzított hangú videós a korábban Cseh Katalin momentumos EP-képviselőhöz köthető cég által elnyert uniós pályázatokról jelentetett meg anyagot. Akkor a rejtélyes szivárogtatóra az egész kormánymédia szinte kötelezően elkezdett hivatkozni, és most is ez a helyzet. 

Az általa vasárnap bemutatott hangfelvételen két férfi beszélget egymással, egyikük azt mondja, hogy Berki Zsolt segített korábban pályázaton értékesíteni egy fővárosi ingatlant, sejtetve, hogy Berkinek – bár a Főpolgármesteri Hivatal ezt igyekezett cáfolni – vannak összeköttetései a Városházán. A felvétel egyik szereplője megnevezett egy konkrét ügyet is, amit állítása szerint Berki „lezsírozott” valakinek korábban. Az említett ügyben a végső papírokat Barts J. Balázs írta alá a felvételen szereplők szerint. Barts J. Balázs a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A maszkos Anonymus az említett üggyel kapcsolatban egy helyrajzi számot említ, de magán a felvételen nem hangzik el az ingatlan beazonosítását segítő adat. Fontos tehát tudni, hogy még mindig nem a Városháza eladásáról beszélünk, hanem arról, hogy Berki korábban üzletelt-e a fővárossal. 

A helyrajzi szám alapján a szivárogtató által említett ingatlan egy 7400 négyzetméteres Nagytétényi úti telek, ami tényleg 2020-ban került a fővárostól új tulajdonosához, a Grébics Ingatlan Kft.-hez. Erről a főváros azt mondta, hogy a telek valóban a céghez került, ám az ügyet a teljes egészében a vagyonkezelő intézte, transzparens módon, külső ingatlanos bevonása nélkül, valamint az ingatlant értékesítésre még 2019 márciusában, vagyis Tarlós István főpolgármestersége alatt jelölték ki.

A Nagytétényi úti telek vevője a városvezetés szerint kötődik a NER-hez, a transzfert támogatták a Városháza és a budafoki önkormányzat fideszes képviselői is, miközben az Index és a kormánymédia ezt baloldali korrupciós ügyként igyekszik tálalni. Karácsonyék bizonyára arra gondoltak a NER-közeliséggel, hogy a vevő a Grébics Ingatlan Zrt. vezérigazgatója a cégjegyzék szerint az a Szabó Gergő István, amely korábban a Tombor András résztulajdonában álló Morando Kockázati Tőkealap Zrt. vezetője volt.

Hétfőn az Index frissen érkezett szerzője, a korábban a Magyar Nemzetnél és a Pesti Srácoknál dolgozó Csekő Imre első indexes cikkében azt írta, hogy az Anonymus által bemutatott hangfelvétel egyik szereplője Gansperger Gyula. Csekő azt állítja, hogy erre a felvételen szereplő egyik férfi „céges érdekeltsége és hanghordozása alapján következtetett”. Ganspergert – aki az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t vezette, később a Wallishoz került – az Index a Grébics Ingatlan Kft. vezérigazgatójaként hivatkozza, azonban a cégjegyzék szerint ő jelenleg "nem bejegyzett" vezérigazgató, vezérigazgatóként Szabó Gergő István van feltüntetve.

Kedden újabb Anonymus-videó került nyilvánosságra, amiben a maszkos férfi azt állítja, hogy bizonyítékokat hozott arra, hogy a Főpolgármesteri Hivatal a Városháza épületének eladására készül. A felvételen négy férfi beszélget, közülük az egyik Barts Balázsként mutatkozik be, és megnevez két másik résztvevőt, „Gyulát” és „Zsoltot”. A kormánymédia ebből arra következtet, hogy Gansperger Gyula és Berki Zsolt volt jelen a találkozón. A negyedik résztvevő kiléte ismeretlen, mögötte a lehetséges vevő képviselőjét sejtetik a lapok.

A felvételen a magát Barts Balázsnak nevező férfi konkrétan a Városháza eladásáról beszél és megnevez három, „fontos” dátumot is: a 2022-es parlamenti, a 2024-es önkormányzati választásokét, valamint azt, hogy 2023-ban Budapest 150 éves lesz. A felvételen szó van a Városháza parkjának teljes megnyitásáról is.

A felvételen az állítólagos Bartstól elhangzik, hogy volt egy olyan anyag, amit ő a városvezetésnek is bemutatott – vagyis annak tartalmát Karácsony Gergely is ismeri. Az viszont a vágott felvételből nem derül ki, hogy mit szólt az anyaghoz a kabinet. Ez azért fontos, mert az újabb „leleplezésre” reagált a Fővárosi Önkormányzat is.

A Fővárosi Önkormányzat közleményében nem cáfolta, hogy a felvételen tényleg Barts Balázs hangja hallható. Nyilvánosságra hoztak viszont egy döntéselőkészítő tanulmányt, amit azért rendeltek meg még korábban, hogy szülessen egy olyan anyag a leromlott állapotú belvárosi ingatlan fejlesztési lehetőségeit a hozzávetőleges bevételek és költségek becslésével számba vegye. Elismerik, hogy "ahhoz, hogy ezek a hozzávetőleges becslések rendelkezésre álljanak, értelemszerűen piaci konzultációkat is folytatni kellett", ám az anyag, írják, végül arra tett javaslatot, hogy a Városháza ingatlana maradjon a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, és ezzel a Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-i ülésén ezzel egyetértett.

Reagált a történtekre – szűkszavúan – Gansperger Gyula is. Ő a Magyar Nemzetnek a következőt mondta: „egyébként nem is érdekli magukat, hogy én vagyok-e a felvételen, vagy sem, hiszen már előtte megírták. Megfürdettek a mocsokban.”

A Városháza eladását a cáfolatok ellenére tényként kezelte a kormánybarát média, Csekő hétfői cikkét pedig szó szerint átvette több kormánylap. Ez a „szemlézési gyakorlat” működött a kormánypárti lapoknál nemrég, amikor volt a Magyar Nemzet ElkXrtuk kritikáját szó szerint átvették.