Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Cáfolhatatlan kutatási eredményekkel tudjuk bizonyítani, hogy az oltás rendkívül fontos, életet ment – mondta Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere (Emmi) az oltóanyagok hatásvizsgálatával kapcsolatos nyilatkozatában.
Kásler minderről az Életközelben című videós interjúban beszélt, arra is kitérve, hogy az év elején elindult oltóanyag-vizsgálat bebizonyította, hogy a Magyarországon alkalmazott mindegyik vizsgált vakcina hatékony.
A tárcavezető szerint idén január 22. és június 10. között 3,7 millió embert oltottak be, akiknek az adatait feldolgozták. Ennek alapján azt lehet mondani, hogy a fertőzés ellen Magyarországon használt vakcinák 69 és 88 százalék között megvédték az embereket. A halálozás megelőzésében még magasabb hatékonyságot mutattak fel, mindegyik vakcina átlagosan 88 és 98 százalék közötti mértékben megelőzte a betegség súlyossá válását, illetve a betegeink elvesztését – mondta Kásler.
A tárcavezető szerint a „vakcinációval” mintegy 9 500 emberéletet lehetett megmenteni ebben az időszakban, és az érintetteknek majdnem a felét a két keleti vakcina beadása mentette meg. Szerinte a keleti vakcinák iránti bizalom jelentősen javult a világban, amit igazol, hogy az Egyesült Államok is lehetővé tette a Sinopharmmal oltott emberek amerikai beutazását.
Arra a kérdésre, hogy a vakcinák által kifejtett immunitás megfelelő-e, Kásler Miklós elmondta, a májusban kezdeményezett magyar kutatás alapján el lehet mondani, hogy mindegyik vakcina esetében a sejtes immunitás is és a humorális immunitás is, tehát az ellenanyagszint-növekedés is kimutatható. A két komponens egymással bizonyos mértékig korrelál, de nem felel meg az egyik a másiknak, a kettőt együttesen kell értelmezni – hangsúlyozta.
Közel egy évig próbálták titkolni, de itt van: a TASZ megszerezte az oltási tervet
A tervben világosan leírják, hogy előbb az egészségügyi dolgozókat kell beoltani, majd jöhetnek a szociális ellátásban dolgozók. A kockázati csoportba tartozó 60 évnél idősebbeket a harmadik helyre sorolták.
Az ellenanyagszint paraméterei vagy a celluláris immunitás adatai önmagukban nem bizonyítják a védettséget – mondta a miniszter, majd kiemelte, hogy egy korábbi, a tárcától független hosszú kampányban bizonyos ellenanyag-méréseket végeztek. Kásler Miklós hozzátette: ki lehet jelenteni, hogy az oltások után az ellenanyag szintje növekszik, vakcinánként különböző mértékben.
Jellemző, hogy elsősorban az mRNS-alapú vakcináknál, tehát a Pfizer és Moderna estében az ellenanyagszint emelkedése gyors, viszont gyors a csökkenése is
– mondta.
Szerinte ezzel szemben a vektor alapú vakcinák, tehát az AstraZeneca, az orosz Szputnyik és a kínai Sinopharm esetében ez az emelkedés hosszabb időn keresztül tart. A miniszter azt is megjegyezte, hogy az AstraZeneca második oltása után az ellenanyag szint csökken, amiből az következik, hogy az AstraZenecával további oltásokat elvégezni nem célszerű.
Az Emmi tárcavezetője azt is állította a videóban, hogy a Sinopharm vakcinával történt átoltás szélesebb spektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina.
Kásler arról is beszélt, a vizsgálat során bebizonyosodott: minden életkorcsoportban jelentősen csökken az idő múlásával az immunválasz, ezért fontos a harmadik oltás felvétele.
A krónikus betegségekben szenvedőket említve a miniszter arról számolt be, hogy az eredmények alapján a cukorbetegség jelent rendkívüli rizikót. Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor az elhunytak harminchárom százaléka volt cukorbeteg – részletezte a miniszter. De nemcsak cukorbetegek, hanem más a krónikus betegségekben szenvedők – a krónikus tüdőbetegeket vagy szívdekompenzáltak is – kitettebbek szerinte a koronavírus-fertőzésnek.
