Schadl-Völner-ügy
Máig nem tudjuk pontosan, ki lehet "Tóni, Barbara és Ádám", de legalább azt már sejtjük, hova tűnt Schadl György kisrepülője és luxusautói. Számos kérdőjel maradt még az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében (amibe a végrehajtói kamara elnöke mellett Völner Pál igazságügyi államtitkár is belebukott), ezeket igyekszünk tisztázni, tartsanak velük!
Nem biztos abban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy károkat okoz majd a kormánynak Völner Pál igazságügyi államtitkár vesztegetési ügye, hiszen szerinte ez is azt mutatja, hogy ha valakivel szemben felmerül a korrupció gyanúja a kormányoldalon, annak következményei vannak.
Völner közvetlen felettese, Varga Judit miniszter lemondásával kapcsolatban ugyanakkor nem foglalt egyértelműen állást a következmények mellett az Indexnek adott nagyinterjújában, csupán arról beszélt, hogy Varga a kormány egyik legnépszerűbb és legeredményesebb, kiváló munkát végző tagja.
Az összesen 83 millió forint vesztegetési pénz elfogadásával gyanúsított államtitkár ügye, amely az utóbbi napok legforróbb belpolitikai témája, meglehetősen sokára került sorra a kimondottan hosszú interjúban, amivel kapcsolatban három udvarias kérdés és nyolc mondat alatt le is tudta a válaszokat a miniszter.
Ennél valamivel többet beszélhetett arról, hogy hogyan tudja a kormány kigazdálkodni a választási osztogatást – szerinte a gazdasági növekedés mértéke elég lesz hozzá –, és hogyan töri le az inflációt – többek között a benzinár maximalizálásával és az állam építési beruházások ütemezésével.
Az interjú további, jobbára a kormányszóvivői tájékoztatók kormánymédiablokkjának hangulatában zajló részeiben a miniszter többek között a brüsszeli „LMBTQI-lobbi” befolyását ecseteli – szerinte miattuk nem jönnek a helyreállítási alap pénzei, amiről pedig kötelező megegyezésre jutni a bizottságnak minden tagállammal. Beszélt a Városháza-ügyről is, ami szerinte a baloldal korrupcióra hajlandóságát bizonyítja, a gyermekvédelminek nevezett törvényről és a hasonló témájú népszavazásról, Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt hibáiról.
Városháza-ügy: Félrevitt a propagandafegyver
Írásban szívesen válaszol Bajnai Gordon a kérdésekre, de a testület fideszes elnökének írt levelében jelezte: a rendőrség a legalkalmasabb kivizsgálni az ügyet, amelybe őt "provokációs céllal" vonták bele. Figyelmeztetett: óvatosan a hamis tényállításokkal, hogy "a már elkövetett bűnt ne tetézzék".
Szóba kerül a Pegasus-ügy is, de ez is csak az ellenzék és a korábbi baloldali kormányok szapulására ad számára alkalmat. Beszél az Alaptörvény módosításával kapcsolatos ellenzéki ötletekről, amik szerinte a baloldal diktatórikus hagyományait idézik. Megkérdezik az idei karácsonyról, ami szerinte azoknak lesz nyugodt, akik megkapták a harmadik vagy legalább hat hónapon belül a második oltásukat, és kikerüli azt a kérdést, hogy miért nem hozzák nyilvánosságra az elhunytak vagy lélegeztető gépen lévők számát.
A kötelező oltásról azt mondta, hogy a jelenlegi hazai szabályok a legszigorúbbak Európában. Az Európába utazni kívánó, korábban keleti vakcinával beoltottak számára a Janssen oltás beadatását javasolta, amiből szerinte minden jelentkezőnek jutna. Ezzel ő is szembe megy a magyar kormány saját korábbi ajánlásával, igaz az interjúban jelzi, erről konzultált Merkely Bélával, a Semmelweis Egyetem rektorával, aki maga is hasonlóan cselekedett, amit újabb kutatások eredményeivel magyaráztak meg.
Megmagyarázta a Semmelweis Egyetem, hogy miért kapott Merkely Béla Janssent két Szputnyik V-re
Újabb klinikai eredményekre hivatkozik az intézmény.
Az interjú végén reagál arra a felvetésre is, hogy a laza járványkezeléssel a kormány a gazdasági érdekeit ez életek megmentése elé helyezte volna: ez szerinte nem igaz, mert részben „mindenki felelős önmagáért”, részben pedig a közel hárommillió harmadszor beoltott sem indokolja az emberek mozgásának korlátozását.
