Az érdekképviseletek visszautasítják a minisztériumi közleményben írt „gyurcsányozást”, és felhívják a figyelmet: a kormány „nem tud érdemi és hitelt érdemlő választ adni a pedagógushiányra, az alacsony és megalázó bérekre”.
Visszautasítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szerintük valótlan állításait – áll a két szakszervezet közös közleményben, amelyet azután adtak ki, hogy előzőleg
a tárca baloldali kampányakciónak nevezte a januárra és márciusra bejelentett sztrájkot.
Az Emmi szerint a „baloldal minden választási kampányban dróton rángatja a pedagógus szakszervezeteket és politikai akciókra veszi rá őket”. „Teszi ezt úgy, hogy a baloldal kormányzása idején több ezer pedagógust tett az utcára, elvett tőlük egy havi bért és megalázóan alacsony bérekért dolgoztatta őket” – írta a minisztérium.
A tárca szerint szakszervezetek „a Gyurcsány-párt befolyása alatt állnak”, és most is úgy hirdetnek sztrájkot, hogy az átfogó pedagógus béremelési program után januárban újabb 10 százalékos pedagógusbéremelés lép életbe, amelyet 2023-ban újabb béremelés követ – írják.
A szakszervezetek szerint a fenti, szerintük valótlan állításokon keresztül a cél a szakszervezetek lejáratása. „Tiltakozunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának hazugságokkal zsúfolt, hitelrontó közleménye ellen és annak visszavonását követeljük! Sem a PDSZ-nek, sem a PSZ-nek nincs és nem is volt köze választási kampányhoz, ahogy egyik politikai párthoz sem” – írták.
Szerintük a kormány akkor kezd el „gyurcsányozni”, amikor nem tud érdemi és hitelt érdemlő választ adni a pedagógushiányra, az alacsony és megalázó bérekre. A szakszervezetek szerint 17 havi bérével tartozik akormány 2015 óta minden oktatásban dolgozónak. Hozzáteszik: nem igaz, hogy 10 százalékos béremelésre kerül sor jövőre.
„Az alapilletmények változatlanok maradtak, és a sztrájktárgyalás alatt a Magyar Közlönyben kihirdetett bérpótlékemeléssel mindössze kilenc százalékot alig meghaladó keresetnövekedés történik. Illetményemelés csak azok esetében valósul meg, akiknek a bérét fel kell emelni a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben dolgozóknak kötelezően járó, garantált bérminimumára” – számol a PDSZ és a PSZ.
Az első sztrájkot a szakszervezetek január 31-ére, és ha ez nem lesz elég hatásos, akkor a másodikat március 16-ára szervezik.
Átnéztük Kerkez Milos tavalyi évét, mik azok a fontos mutatók, amikben már most a legjobbak között van, illetve mennyire illeszkedik a játékstílusa az angol bajnok játékrendszerébe.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
