Átlépte az egymilliárd eurós határt az adatvédelmi szabályok megsértéséért kiszabott bírságok összege a világon. Magyarországon szabtak ki Európában az egyik legtöbb büntetést.
Míg az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation – GDPR) 2018-as bevezetésének évében még „csak” 436 ezer eurónyi bírságot kaptak a vállalkozások, 2019-ben már 72 millió, 2020-ban 171 és félmillió euróra rúgott az összesen kiszabott büntetések értéke, de 2021-ben még ennél is több mint ötször nagyobb összegben, 1 milliárd 65 millió euró értékben büntettek – idézi az AtlasVPN elemzését a Napi.hu. Ez az összeg 412 büntetésből állt össze.
A hatalmas végösszeg ugyanakkor legnagyobbrészt két óriásvállalat büntetéséből állt össze: júliusban a luxemburgi adatvédelmi hatóság 746 millió euróra bírságolta az Amazont, amiért megsértette az uniós irányelveket. Szeptemberben pedig a Meta (a Facebookot is birtokló vállalat) kapott Írországban 225 millió eurós büntetést szabott ki a WhatsApp miatt.
A felhasználók adatainak védelmére létrejött szabályozás megszegői Magyarországot is az európai élvonalba röpítették: nálunk szabták ki a negyedik legtöbb, összesen 45 bírságot 2021-ben, 828 ezer euró (körülbelül 297 millió forint) értékben. Igaz, a bírságok átlagos összege tagállamonként jelentősen eltérő, így bár Norvégia az ötödik helyen végzett 40 kiszabott büntetéssel, ezek összege több mint tízszer akkora, mint a magyar szám: csaknem 9 millió euró, míg a hatodik helyezett Németországban 50 millió euró értékben szabtak ki bírságokat. A legtöbb szabálysértést, összesen 351-et Spanyolországban állapítottak meg.
Az eddigi legnagyobb magyar büntetés 2020 júniusából származik: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ekkor 100 millió forintra büntette a Digit, miután két, nagyszámú ügyféladatot tartalmazó adatbázis is megszerezhetővé vált.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
