A digitális biztonság nem olyan, mint egy lakásbiztosítás: egyszer megkötjük, és utána hátradőlünk. Inkább egy kerthez hasonlít, amit rendszeresen gondozni kell, különben idővel elburjánzik benne minden.
A bejelentések nyomán eljárást indított az adatvédelmi hatóság a Tisza-alkalmazás felhasználóinak személyes adatait megosztó kormányközeli médiatermékek ellen.
Jogász segítségével vettük sorra, mit tudhat meg a büntetett előéletről egy igazoltató rendőr, hogyan kerülhet ez az információ egy miniszter asztalára és előfordulhat-e olyan, hogy a kormányülés szünetében kitárgyalják a politikusok, van-e valakinek priusza.
Még a miniszterelnök is csak a legkivételesebb esetekben tudhat meg olyan személyes adatokat, melyeket a kormánypárt bármilyen ellenérzés nélkül nyilvánosságra is hozott a Lázár János ellen Gyöngyösön tüntetőkről. Az érintettek akár büntetőfeljelentést is tehetnek.
Hardver és szoftver olyan kombinációját készítette el a Samsung, amelyet a vállalat szakértői szerint megvédi a felhasználókat a kíváncsi tekintetektől, ráadásul teljesen észrevétlenül.
A politikusnak semmi köze sincs az esethez, ezért feljelentést tesz az ügyben.
Mégsem végpontok között titkosítottak azok az adatok, amelyeket a Dekoda nevű, WC-be szerelhető eszköz küld a csésze tartalmáról. Pontosabban: nem úgy, mint azt a cég állítja. Ez pedig elég aggasztó.
Mintha csak egy kémfilmbe csöppentünk volna, kis Mission Impossible utánérzettel: ha vészhelyzet van, akkor a Team Group külső adathordozóján lévő adatok egyetlen gomb aktiválásával megsemmisíthetők.
Ma már minden vállalat digitális lábnyomot hagy maga után – nemcsak a weboldalán vagy közösségi médiafelületein, hanem a nyílt és rejtett online térben is. A kiberbűnözők számára ezek a nyomok értékes célponttá válnak, a kibertámadások pedig egyre kifinomultabb módszerekkel, sokszor észrevétlenül történnek. De hogyan lehet időben felismerni a fenyegetéseket? Milyen eszközök segíthetnek a megelőzésben, és milyen felelőssége van mindebben az IT-n túl a cégvezetésnek is?Arról, hogy miként járhatunk egy lépéssel a támadók előtt, Mayer Mátéval, a One Solutions információbiztonsági csoportjának szakértőjével beszélgetünk.
Azonnal mutatja az adatszivárgásokat a Proton új weboldala, így rögtön értesülhet a komolyabb, akár önt is érintő incidensekről.
Túl sok volt a panasz, az Apple kisöpört két randiappot az alkalmazásboltjából.
Ha a biztonsági őrök nem annyira gyorsak, mint a bolti tolvaj, akkor nyert ügye van ez utóbbinak. A drónokkal szemben azonban már nem lesznek esélyei.
Sokak számára lehetett kecsegtető ajánlat, hogy a telefonhívásaikért még pénzt is kapnak, és a Neon teljesítette is ezt az ígéretet. A gond csak az, hogy szinte bárki belehallgathatott mások beszélgetéseibe.
Több végrehajtó is azt állítja, hogy egy olyan nem hivatalos segédszoftvert is használ a munkájához a központilag biztosított informatikai program mellett, amellyel jobban működik az egész rendszer. Ha viszont a végrehajtói kar tudta nélkül hozták létre ezt a kiegészítő szoftvert, akkor a fejlesztők képesek lehetnek hozzáférni a végrehajtók által használt adatbázishoz, és illetéktelenül láthatnak rá több százezer ember vagyoni, foglalkoztatási és banki adataira. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Íme pár egyszerű trükk, hogy könnyen eligazodjunk a fotóink között.
Bevezeti a Gépelés elrejtése funkciót magyarországi előfizetőinél a Viber.
Öt év alatt most először javult a kiberbiztonsági helyzet az IBM kutatása szerint. A trendforduló mögött a mesterséges intelligencia fokozott használata áll. A rossz hír, hogy erre a bűnözők is felfigyeltek, és most már az MI-t is támadják. Nem is eredménytelenül.
Úgy tűnik, a sütik (cookie-k) törlése nem elég az online adatvédelemhez. Egy új kutatás ugyanis kimutatta, hogy a weboldalak még így is nyomon követhetik a felhasználókat a böngésző egyedi ujjlenyomatának olvasásával. Ráadásul ez a módszer csendben, a háttérben működik.
Újraélesztheti az adatvédelmi vitákat olasz kutatók fejlesztése. Egy egészen meglepő azonosítási módszerrel rukkoltak ugyanis elő, amely szabványos vezeték nélküli hálózatokat használ az emberek passzív jelelemzéssel történő felismerésére, anélkül, hogy bármilyen eszközt vagy az alany aktív részvételét igényelné.
Jelszavakat és más érzékeny adatokat próbálnak lopni a hackerek a TeleMessage nevű Signal-klónból, amit az amerikai kormányzatnál is használnak.
