Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által közölt adatok szerint a köznevelésben dolgozó mintegy 78 ezer pedagógus 94 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltást. 3 százalékuknak orvosi ellenjavallata, 1 százalékuknak miniszteri mentesítése, 1 százalékuk pedig betegállományban van. A szaktárca szerint ugyancsak 1 százalék azoknak az aránya, akiket fizetetlen szabadságra küldtek.

A fenti számokat a Népszava mutatta be, melynek a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor azt mondta: az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra. És mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium nem közölt adatokat, szerinte arról már nincs információ, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban dolgozó mintegy 23 ezer oktató közül mennyien kényszerültek távozásra.

A PSZ alelnöke ezek alapján hozzáfűzte, hogy a valós arány „valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál is”.

Gosztonyi Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy több, az oltást elutasító pedagógus már novemberben, decemberben önként távozott az intézményekből, ugyanis nem várták meg, amíg fizetés nélküli szabadságra küldik őket. A lap megpróbálta kideríteni, hogy az említett időszakban mennyi tanár mondott fel a kötelező oltás miatt, de kérdéseikre nem adott választ az Emmi.

Gosztonyi szerint a PSZ-hez több jelzés érkezett arról, hogy egyes iskolákban oltatlanul is taníthatnak, ha már beadták a kérelmüket, de vannak olyan intézmények is, ahova nem engedik be a pedagógusokat. Ezt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja is megerősítette. Ő elmondta azt is, hogy akik január 3-a után adtak be mentesítési kérelmet, azokat elutasítják, holott sem a vonatkozó rendeletben, sem a miniszteri levélben nem volt megszabva határidő.

A lap szerint az intézmények eltérő módon oldják meg a kiesett tanárok pótlását, és ezek között jogellenes módszer is akad. Ilyen például, hogy Balassagyarmati Tankerületi Központ egyedi „lehetőségként” tett közzé felhívást olyan negyedéves hallgatóknak, akik „szeretnék valós iskolai környezetben kipróbálni magukat” és nem félnek a kihívásoktól. A PSZ ugyanakkor rámutatott, hogy a diáktoborzás jogellenes, mivel a törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, a diplomájuk megszerzéséhez pedig legfeljebb a nyelvvizsgájuk hiányzik.