Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az orosz-ukrán válságról beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy budapesti háttérbeszélgetésen, írja az MTI. Benkő azt mondta: a magyarországi hírszerzési információk nem támasztották alá és a célját sem látták annak, hogy a NATO plusz erőket telepítsen az országba, hozzátéve, hogy „a NATO mi vagyunk”, és Magyarországon jelenleg is két NATO vezetési elem működik.
Mindezek ellenére úgy fogalmazott: bár erődemonstráció és párbeszéd együtt teremthet békét az orosz-ukrán konfliktusban,
„Oroszország szándékát nem tudjuk kiszámítani.”
Kitért arra is, hogy a NATO által megjelölt két fenyegetettségi irány - keleti és déli – metszéspontja Közép-Európában van. Magyarországot mindkettő érintheti, így jelentős kihívásokkal kell szembenézni.
Benkő szerint 2016 óta emelkedik a honvédség létszáma, és olyan vonzóvá vált, hogy meg is tudják tartani a katonákat. A miniszter részletesen bemutatta a honvédelmi és haderőfejlesztési program eddigi eredményeit, ezek között kiemelve a hazafias honvédelmi nevelést. Elmondta, hogy a Honvéd Kadét programban már országszerte száz iskolával kötöttek szerződést, ezen felül tizenkilenc egyetemmel is együttműködnek.
