A Závecz Research segítségével, 1000 ember részvételével végzett reprezentatív kutatást 2021. november 8. és 20. között a Társadalomtudományi Kutatóközpont az oltottak és az oltatlanok közötti törésvonalakról. Magyarországon ekkor már elkezdődött a koronavírus-járvány negyedik hulláma, az oltások pedig már majdnem egy éve elérhetők voltak – ráadásul válogatni is lehetett a különböző vakcinák között. A válaszadók között az oltatlanok aránya kerekítve 20 százalék volt.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont első körben azt vizsgálta, mennyire ellenségesek egymással az oltottak és az oltatlanok, és mit gondolnak arról, mennyire védik meg őket a vakcinák. Az eredmények közül az egyik legérdekesebb, hogy a különböző vakcinát kapók között nincs szignifikáns eltérés abban, mennyire érzik védettnek magukat.

A „keleti” vakcinákba (Szputnyik, Sinopharm) vetett bizalom hasonlóan magas, mint a „nyugati” oltóanyagokba (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen).

Akiket beoltottak, azok mind viszonylag védettnek érzik magukat, leginkább abban bíznak, hogy az oltás megvédi őket a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől.

A válaszok alapján úgy tűnik, az oltatlanok körében az oltással szembeni bizalmatlanság legfőbb okai magához a vakcinához köthetők. Közülük a válaszadók 73-81 százaléka egyetértett azzal, hogy az oltóanyagokat túl gyorsan fejlesztették ki, és kevés róluk az információ. Nyolcvan százalékuk értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy bíznak a saját immunrendszerükben.

Ide tartozik, hogy az oltásellenesek nem feltétlenül becsülik le a vírus által jelentett veszélyt, és általánosságban nem ellenzik az oltásokat és az orvostudományt sem – a bizalmatlanságuk kifejezetten a Covid-vakcináknak szól. Ezzel szemben viszonylag népszerűek köztük az összeesküvés-elméletek: az oltatlan válaszadók 71 százaléka egyetért azzal, hogy az oltások a háttérben meghúzódó pénzügyi és politikai erők hatalmi céljait szolgálják, de a radikálisabb verzióval („az oltóanyagok helyett valamilyen titkos anyagot juttatnak a szervezetbe”) is egyetért a válaszadók több mint fele (57 százalék).

Nincs közutálat

Külön vizsgálta a kutatás azt is, mit gondol egymásról a két csoport. A válaszok alapján az oltottak jelentős része egyetért az oltatlanokra vonatkozó külön szabályokkal: 44 százalékuk támogatja, hogy bizonyos korlátozások csak az oltatlanokra legyenek érvényesek, 52 százalékuk pedig védettségi igazolványhoz kötné a társas események látogatását. Ezzel szemben az oltatlanok döntő többsége (71 százaléka) úgy gondolja, hogy a védettségi igazolvány bevezetése igazságtalanul diszkriminálja őket.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül egymásnak ugranának. Az oltottak fele (46 százalék), míg az oltatlanok kétharmada (67 százalék) nem érez ellenszenvet a másik csoport tagjaival szemben. A békét némileg árnyalja, hogy minden negyedik oltott (27 százalék) és minden ötödik oltatlan (19 százalék) válaszadó a másik csoporttal szembeni mély ellenérzésről számolt be.

Az oltottak 43 százaléka úgy gondolja, hogy az oltatlanok tehetők felelőssé azért, hogy a koronavírus még mindig velünk van.

Az oltatlanok több mint fele (56 százalék) pedig úgy vélekedik, hogy az oltottakat megtéveszti a média és a politikai elit.

Elsőre talán meglepőnek tűnik, de iskolázottság tekintetében nincs lényeges különbség az oltottak és az oltatlanok között. Sőt, ugyanez igaz az összeesküvés-elméletekre is. Ha a jövedelmet nézzük, ott annyi állapítható meg, hogy azok a válaszadók, akik kényelmesen megélnek a fizetésükből, 91 százalékban döntöttek az oltás beadása mellett, míg a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzdők mindössze 72 százaléka olttatta be magát.

Ezzel szemben az életkor már sokkal inkább összekötheti az oltottsággal: az eredmények azt mutatják, hogy az idősebbek nagyobb arányban döntöttek a vakcina mellett. A 18–39 év közötti válaszadók több mint negyede visszautasította az oltást, míg a 60 év feletti korosztályban ez az arány mindössze 13 százalék. Ez valószínűleg nem független attól, hogy a központi kommunikáció is mindig azt emelte ki, hogy a vírus az idősekre jelenti a legnagyobb veszélyt.

Nincs viszont jelentős különbség a Fidesz–KDNP és a baloldali ellenzék szavazói között. A kormány szimpatizánsai között a legalacsonyabb az oltatlanság (12 százalék); ugyanez a mutató a baloldali ellenzéki szavazók között 16 százalék, vagyis nem szignifikáns az eltérés. Ugyanez már nem mondható el a Jobbik és az egyéb pártok szavazói, valamint a pártokhoz nem kötődő állampolgárok köreiben.

A Jobbik-szimpatizánsoknak több mint a harmada, míg az egyéb pártok szavazóinak csaknem a fele oltatlan.

(Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az egyéb pártokkal szimpatizálók száma mindössze huszonhárom fő volt az 1000 válaszadót magába foglaló felmérésben, itt tehát az alacsony elemszám miatt nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni – emelték ki a felmérés készítői.)

Nem aktívabbak a Facebookon

A kutatás készítői megvizsgálták azt is, hogy a különböző csoportok honnan tájékozódnak, ebből az derült ki, hogy csak a Facebook, a televízió és a rádió kapcsolható össze az oltottság kérdésével. Az oltatlanok tájékozódásában jelentősen nagyobb szerepet játszik a Facebook, mint az oltottak esetében, az oltottak csoportjának pedig a televízió és a rádió fontosabb, mint az oltatlanok számára.

Érdekes ugyanakkor, hogy bár sokan így érzik, az oltatlanok nem aktívabbak a közösségi médiában, mint beoltott társaik.

Tehát nem lehet azt kimondani, hogy az oltatlanok véleménye és aktivitása markánsabban érzékelhető a Facebookon.

Utolsóként a felmérést végzők arra kérdeztek rá, befolyásolja-e a korábbi koronavírus-fertőzés azt, hogy valaki beoltatja-e magát. Eszerint az oltás visszautasítása nem kapcsolódik össze azzal, hogy a válaszadó átesett-e a Covid–19 betegségen. Más a helyzet, ha a családtagjai vagy közeli ismerősei körében történt a koronavírushoz köthető haláleset. Az oltatlanok aránya ebben a csoportban jelentősen alacsonyabb.

A kutatás eredményei azt is mutatják, hogy az oltottak még a vakcina beadása után is veszélyesebbnek ítélik magukra nézve a vírus okozta veszélyt, mint az oltatlanok. Ugyanakkor fontos, hogy az oltatlanok esetében sem lehet arról beszélni, hogy teljesen veszélytelennek gondolnák a koronavírust.

Az adatok azt is mutatják, hogy az oltottság kérdésének leginkább a közvetlen környezetnek lehet köze. Azok körében, akiknek környezetében többségben vannak az oltottak, mindössze minden huszadik válaszadó oltatlan (4,5 százalék). Ezzel szemben, akinek a környezetében nagyrészt oltatlan emberek vannak, minden második válaszadó oltatlan (51 százalék). Ennek alapján úgy tűnik, a társas környezet oltáshoz való viszonya kulcsszerepet játszik az oltás felvételében, illetve elutasításában.

A teljes kutatást ezen a linken lehet elolvasni.