Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország Ukrajna elleni támadását gyorsan és kategorikusan elítéltük, ez volt az egyetlen észszerű válasz egy ilyen súlyos fordulatra, és azóta minden uniós és NATO-állásponttal egybehangzóan szavaztunk – írja Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az EUobserverre írt cikkében.
Kovács szerint az elmúlt napokban több olyan hír is megjelent, ami alapján másként gondolhatnák az emberek.
„Egyes források azt állították, hogy a Nyugat-Ukrajnában élő magyarok közössége népszavazás szervezésébe kezdett a függetlenségről. Mások azzal vádolták Magyarországot, hogy blokkol bizonyos uniós szankciókat, például az orosz bankok kizárását a SWIFT-rendszerből, és megtagadja a menekültek befogadását. Egyik sem volt igaz, és bár egy részük a sietség számlájára írható, de az Orbán-kormány kritikusainak negatív elfogultságát és politikai indíttatású opportunizmusát is tükrözte” – írja. Azt is hozzátette, már csak egy hónap van a választásokig.
Kovács a továbbiakban felsorolta, hogy milyen lépéseket tett a kormány a menekültek fogadására, illetve azt hangoztatta, hogy továbbra is eltökéltek abban, hogy Magyarországot ne rántsák bele a háborúba. Mi is mindent megteszünk, hogy segítsünk, a feleket tárgyalásokra ösztönözzük, és hogy a béke érvényesüljön – olvasható a cikkben.
