szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A 10 pontból álló nyilatkozat egy részén külön kiemelik, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

A kormánypárti képviselők egyhangú szavazatával döntött az orosz–ukrán háborúról szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat benyújtásáról az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdai ülésén. A bizottsági önálló indítványként benyújtott politikai nyilatkozat vitájában a testület jelen levő ellenzéki tagjai – Gurmai Zita (MSZP) és Brenner Koloman (Jobbik) – nem vettek részt.

A politikai nyilatkozat szerint

Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását, és kiáll Ukrajna szuverenitása, illetve területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazza a harci cselekmények haladéktalan leállítását és a béketárgyalás megkezdését.

Azt is megfogalmazzák, hogy a NATO tagjaként Magyarország egyetértését fejezi ki a szövetség vezetőitől elhangzott felelősségteljes nyilatkozatokkal, amelyek szerint el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére. Emellett az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és az EU tagjaként Magyarország támogatását fejezi ki minden olyan közös törekvés iránt, amelynek célja a béke mielőbbi megteremtése.

A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot.

Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket, és nem járul hozzá a magyar–ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.

A politikai nyilatkozatban felhívják a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak minden olyan meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozástól, amely veszélyezteti Magyarország és a magyar emberek biztonságát, különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítélve azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe.

Szintén felelős magatartásra hívják fel a figyelmet a kárpátaljai magyarok érdekében, elítélve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték, biztonságukat veszélyeztetve.

Kiemelik, hogy a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség tagjai lojális és hűséges polgárai Ukrajnának, ezért az ország többi polgárához hasonlóan jogos elvárást támasztanak államuk felé jogaik maradéktalan tiszteletben tartása iránt.

Az USA visszautasíthatja a lengyel MiG-ajánlatot, romlik a helyzet Csernobilban - percről percre az orosz-ukrán háborúról

Nem járható út az, hogy olyan vadászrepülőket küldjön az USA Ukrajna fölé, amelyeket a lengyel kormány átad nekik - mondta a Pentagon szóvivője. Hajnalban újra lőni kezdték Kijevet az oroszok, eközben a nyugati cégek sorra jelentik be, hogy elhagyják Oroszországot, az amerikaiak pedig azon dolgoznak, hogy nagyobb bajok nélkül ússzák meg az orosz energiaimport leállítását.

A nyilatkozatban kitérnek arra, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését, továbbá természetes kötelezettségének tekinti a segítségnyújtást minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország mint első biztonságos ország területére lép.

A külügyi bizottság ülésén Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről, hangsúlyozva, hogy Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb és jelenleg a legbiztonságosabb része, ahol viszonylagos nyugalom van.

Elmondta: mintegy kétmillióan távoztak nyugatra az országból, a becslések szerint a háború elől 5-7 millióan fogják elhagyni Ukrajnát. Kárpátaljára eddig 100-200 ezer belső migráns érkezett – tette hozzá.

Beszámolója szerint a segélyszállítmányok folyamatosan érkeznek, az orvosságok biztosítása és a kórházi ellátás viszont hamarosan komoly kihívást jelent, ezért felvették a kapcsolatot Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!