Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Gyorselemzést közölt az országgyűlési választás eredményéről a Political Capital, amely szerint a Jobbik szavazói hiányozhattak leginkább az ellenzéki együttműködés mögül, akiknek nagyobb része a Fidesznél vagy a Mi Hazánknál köthetett ki.
Azt írták, hogy az ellenzéki együttműködés a hat párt szintjén megvalósult, ám a választóknak csak egy része követte ezt: míg négy éve összesen 1,6 millióan voksoltak (belföldön) az MSZP–Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Momentum és az Együtt listájára, a Jobbikéra pedig 1,1 millióan, most vasárnap az összellenzéki lista mindössze 1,8 millió szavazatot kapott. Az elemzők megnézték, hogy megyei bontásban az összellenzéki szavazattömbben mekkora volt a Jobbik és a többi párt részaránya, és azt találták: ahogy nő a Jobbik 2018-as súlya, úgy romlik a 2022-es összellenzéki mozgósítás. Vagyis azokban a megyékben sikerült kevésbé mozgósítani az embereket, ahol négy évvel ezelőtt magas volt a Jobbik-szavazók részaránya. Eközben a balközép ellenzéki pártok jó eséllyel ugyanazt a nagyjából 1,5 milliós tábort tudták csak megszólítani.
Jakab Péter: A Jobbik nem kíván letérni a néppárti útról
A Political Capital azt is megállapította, hogy a Mi Hazánk parlamentbe jutásával lényegében visszaépült a centrális erőtér, amelyben az erős kormánypárti frakciótól jobbra és balra is van párt, a két oldal szereplői pedig nem alkalmasak az együttműködésre.
Úgy vélik, az ellenzék kampányát megbénította az, hogy a közös miniszterelnök-jelöltet nem fogadták el a pártok, miközben ő maga is azok riválisaként lépett fel. Ez, valamint az, hogy Márki-Zay Péter „téves politikai stratégiát választott, amikor egy elképzelt, Fideszben csalódott célcsoportot akart megszólítani az ellenzéki és pártnélküli szavazók helyett”, elbizonytalaníthatta az embereket.
A kormányoldalon az elemzők szerint hatékonyan működött a szervezettség és a „békepárti” üzenet, részben a gazdasági válság, részben a brutális médiafölény miatt. Úgy vélik: minél inkább alacsonyabb státuszú valaki, annál inkább igaz, hogy a biztonságot az Orbán-rezsimmel azonosítja, az ellenzékben pedig a bizonytalanság kockázatát látja. Azt azonban továbbra sem tartják igaznak, hogy a kormányoldalnak többségében vidéki és leszakadó társadalmi rétegekből kikerülő szavazói vannak: a Fidesznek minden társadalmi rétegben erős a támogatottsága.
A várható következményeket is számba vette a Political Capital, amely szerint az eredmény miatt a kormány várhatóan minden döntését igazolva látja majd. A legvalószínűbb forgatókönyvnek szerintük az tűnik, hogy az autokratikus berendezkedés még inkább kiteljesedik, a kormányzatnak pedig csak a külső kontrollja marad meg, az EU és a NATO. Az ellenzék – írják az elemzők – vélhetően a teljes összeomlás előtt áll.
Az unióval szemben Orbán Viktor alkupozíciójának javulását, az Oroszországgal kapcsolatos politika változatlanságát és a Kína-politika még inkább barátivá válását valószínűsíti az elemzőcég.
Az országgyűlési választásról szóló hírfolyamunkat itt követheti.
Sokk az ellenzékben: "Már decemberben elvesztettük a választást, de hogy ekkora zakó lesz, az nem volt opció"
Lebontottuk a kétharmadot, folytassuk! - ilyen forgatókönyve volt az ellenzéknek, de ennél rosszabbra nem készült. A választási eredmény után ezért sokkos állapotban keresi a hat párt és az egyéniben is kikapó Márki-Zay Péter a kudarchoz vezető okokat. A hibák feltárásánál is nehezebbnek tűnik a folytatás kérdése: lehet-e, és érdemes-e az eddigi keretek közt politizálnia az ellenzéknek.
