Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter, Csák János, aki a felvételi átalakításáról azt mondta, a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”. Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat – mondta a miniszter.

A rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.

Csák ezzel részben megerősítette a Jelen korábbi értesülését, amely azt írta: a kormányzat tervei szerint az egyetemek kapnának jogot azt előírni, hogy mit honorálnak extra pontokkal – például szakmai gyakorlatot –, vagy hogy melyik érettségi tárgyakat veszik figyelembe. Az érettségivel így maximum 400 pontot lehetne szerezni, további 100 pontot pedig az egyetem adhatna a saját követelményei alapján.

A lap akkor megjegyezte, hogy Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora az InfoRádiónak a múlt héten már azt pedzegette: a megfelelő fórumok elé kívánják vinni a felvételi rendszer megváltoztatásának ügyét.

Csák bejelentés alkalmával az egyetemi modellváltásra utalva azt mondta: ma már a hallgatók háromnegyed része „átalakult, alapítványi rendszerű” vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul. A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is – tette hozzá. Azt állította, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.

Az átalakítás azt célozza, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára. „Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség” - mondta Csák. Arról is beszélt, hogy továbbra is megmarad az „átlátható és kiszámítható felvi-rendszer”, és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.

Azt mondta, az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását.

„Állami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál” – magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, „hanem talán még nőni is fog”.

A nyelvvizsgákra kitérve azt közölte, hogy az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.

A változtatásokat – magyarázta – az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. „Ehhez tartjuk magunkat a jövőben is” – fűzte hozzá, jelezve: az állam feladata e tekintetben az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.