Továbbra sem szólnak bele, ki hány fokban üljön otthon – mondta Palkovics László ipari és technológiai miniszter az atv.hu-nak adott interjúban. De a közintézményekben elrendelt 18 fokos hőmérsékletre vonatkozó rendkívüli intézkedéssel kapcsolatban úgy vélte, nem lenne szükség rá, ha nem lenne ekkora európai energiaválság a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt. Most nagyjából a tavalyi átlagár hatszorosába kerül a földgáz. A magyar állam évente 800 millió köbméter gázt fogyaszt, ezt csökkenteni kell, a kormány döntése szerint 25 százalékkal, vagyis 200 köbméterrel az állami intézményekben – mondta a miniszter, aki jelezte, az ő minisztériumában is így lesz.

A négynapos munkahéttel kapcsolatban jelezte, hogy a szakminisztérium semmilyen lehetőséget nem zár ki anélkül, hogy megvizsgálná az előnyeit, hátrányait, de ez most nincs napirenden. Álságos politikai színjátéknak nevezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester 20 fokot rendel el Budapesten.

A hőmérséklet betartását a miniszter szerint épülete válogatja. Különösen az új építésűeknél beállítható a hőfok, de a régebbi épületekben ez nehezebb lesz, ott a hőforrás oldalán lehet beavatkozni. A távfűtött lakásokra utalva elmondta, hogy „ökölszabályok” szerint ha egy távfűtött lakásban vagy egy központilag fűtött épületben 10 százalékkal csökkentik a befektetett energiamennyiséget, akkor egy átlagos épület esetén nagyjából két fokkal csökken az átlaghőmérsékletet.

A távfűtéses lakások hődíjának emelése most nincs tervbe véve, mert a távfűtött épületekben a távfűtés rendszere nem szükségszerűen modern rendszer – jelezte. Úgy vélte, addig nem lenne fair ehhez hozzányúlni, amíg az ott élőknek a szolgáltatók nem tudnak olyan lehetőséget biztosítani, hogy valóban maguk tudják szabályozni a lakásukban elfogyasztott hőmennyiséget. A rendszerek korszerűsítésére ősszel 5 milliárd forintos keretösszeggel zöldítési pályázatot indítanak a távhőszolgáltatók számára.

Egyelőre nem tudni – mondta –, hogy a távfűtésnél is lesz-e kedvezményes rezsicsökkentett ár, és fölötte a piaci árat kell majd fizetni. A változtatáshoz azonban a technikai feltételeket meg kell teremteni. A lakossági mérőórák felszerelésének lényege – magyarázta –, hogy el tudja mindenki dönteni, mennyit akar fogyasztani, tudja a fogyasztását “menedzselni”, legyen érdekelt abban, hogy letekerje a fűtést.

A távfűtést alapvetően az önkormányzati társulások működtetik, a hőt pedig 70 százalékban gázzal állítják elő. De jelezte, a jövőben nem lesz egyetlen jó megoldás, mint amilyen a gáz volt mostanáig, viszont lesznek különböző „kisebb” megoldások, részválaszok, ezekből az egyik a geotermia. „A technológia legnagyobb hátránya a bizonytalanság, mert nem tudjuk, hogy hol fúrjunk. Létrehoztunk egy 6 milliárd forintos alapot, amiből ezeknek a fúrásoknak a bizonytalanságát próbáljuk csökkenteni” – ecsetelte.

A vasárnapi boltzárról úgy vélte, óhatatlanul hatékony lenne az energiafelhasználás csökkentése szempontjából, ha a nagy bevásárlóközpontokat egy egész napon át nem fűtenének. A korábbi boltzárral kapcsolatos tapasztalat alapján elmondta, hogy egyféle hatást biztosan nem lehetett kimutatni: nem csökkent a vásárolt árumennyiség, mert amire szükség volt, megvették a hét másik hat napján. A kormány még nem tárgyalt a boltzárról – tette hozzá.

Az önkormányzatok rezsijével kapcsolatban közölte, hogy eddig ők sem voltak motiváltak az energiaspórolásban, de ennek most neki kell fogni. Mindez érinti a színházakat, múzeumokat, könyvtárakat, a munkahelyeket is. „Most azon dolgozunk, hogyan tudunk kompenzációt nyújtani valamilyen formában” – mondta. Hozzátette, jobb megoldás ennél: olyan beruházási hitelek, támogatások biztosítása, amik arra ösztönöznek, hogy a vállalatok igenis foglalkozzanak az energiahatékonyság kérdéseivel.

A tárolt gázmennyiséggel kapcsolatban úgy vélte, hogy „uniós szinten jól állunk”. Az ipari igényeket is beleértve 89 téli nap fogyasztását fedező mennyiségnél tart az ország. Ha csak a lakossági felhasználást nézzük, akkor pedig 185 téli napnál. Az európai összevetésben kimagasló méretű hazai tárolókapacitás több mint kétharmada már foglalt.

Nagyon fontosnak nevezte a létező hosszú távú gázszállítási szerződést, amely garantálja, hogy a gáz Magyarországra beérkezzen a Déli Áramlaton keresztül – mondta. Az uniós ársapkát az egyik legsúlyosabb bizonytalansági faktornak nevezte. Az ügyben változatlan a magyar álláspont: az orosz gázra kivetett bármiféle szankció azt jelenti, hogy nem lesz orosz gáz. Az orosz gázcsap elzárására vonatkozó vészforgatókönyv kapcsán elmondta, a szerződéseink, a tárolókapacitásaink, az infrastruktúránk garantálja azt a gázmennyiséget, ami ahhoz szükséges, hogy Magyarország működjön.

Az árstopokkal kapcsolatban elmondta, hogy ezek azért valakinek mindig a pénzébe kerülnek. A benzinárstop nyilván az importőröknek vagy az üzemanyag-előállítóknak. A kormány a benzinárstopról szóló döntésekor elsősorban az elérhető üzemanyag-mennyiséget mérlegeli. Ami az élelmiszerárstopot illeti, itt azt kell mérlegelni, hogy a magyarországi termelőktől származó termékekre milyen hatást gyakorolhat a fenntartása.

A Mátrai Erőmű lignites részlegének 2025-ös tervezett bezárását illetően kifejtette, hogy a Mátrai Erőművet vegyes gázalkalmazásra alakítják át, fél gigawattos teljesítményt tud majd hulladékégetővel, naperőművekkel. Az energiaválság miatt most nagyobb mértékben szeretnénk használni azt, ami megvan, 25 százalékkal tudjuk a lignitalapú áramtermelési volument növelni. 2025-ben ezt már jobb lenne félretenni, de ha mégis úgy alakul, akkor persze tovább is lehet működtetni – mondta.

A szélenergiával kapcsolatban elmondta, hogy a megtérülés a kérdés, e tekintetben azonban a kétségeit hangoztatta. Nem zárjuk ki a szélerőművek további alkalmazását sem, csak meg kell, hogy érje. Azt is látni kellene például, hogy mi az előnye a szélerőműnek a nagyon dinamikusan fejlődő naperőművekkel szemben.

Az OMSZ vezetőinek a leváltása ügyében közölte, nem „idegességében” váltotta le a vezetést. „Nem hirtelenkedtünk, rég halmozódó problémák miatt kellett lépni” – mondta. Már hónapokkal azelőtt, hogy az OMSZ átkerült volna a minisztériumhoz, jeleztem, hogy a tevékenységükön bőven lehetne javítani. Például az időjárásfüggő megújuló energiaforrások esetében negyedóránként kell megadni, mekkora kapacitáson tud termelni a hálózat.

Az OMSZ jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a Magyarországon működő naperőművek tulajdonosainak megbízható információt tudjon szolgáltatni, amire alapozva ők jól eltalálják azt, hogy hogyan adnak föl energiát a rendszerbe. A hazai kiegyenlítő energiaköltség 90 százalékát az efféle menetrendezési hibák okozzák. Példaként felhozta, hogy Németországban tíz százalékban nem találják el a meteorológusok a menetrendezést, nálunk az OMSZ adatai alapján harminc százalékban nem találják el.

„Én fegyelmezett harcos vagyok, engem csak az érdekel, hogy ha van egy feladat, akkor azt minél hatékonyabban elvégezzük” – mondta, jelezve, hogy nem zavarja, ha főgonosznak van kikiáltva, és Néróhoz vagy kommunista diktatúrák meteorológusokat börtönbe vető döntéshozóihoz hasonlítják. Jelezte, hogy az OMSZ új szervezete október végéig föl fog állni. Hozzátette, Ürge-Vorsatz Diánát nem kérte föl elnöknek az új OMSZ és Klímakutató Intézet vezetői posztjára.

A Lázár Jánossal való viszonyát firtató kérdésre közölte, hogy a „magánéletemben vannak barátaim, őket nagy becsben tartom. A minisztertársakkal leginkább együttműködni, összedolgozni törekszem” – olvasható az atv.hu által Palkoviccsal készített interjúban.