Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarország arra sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy az orosz–ukrán konfliktusban a békét nyilvánítsák elsődleges célnak – mondta az ENSZ Közgyűlése előtt a magyar köztársasági elnök. Novák Katalin a 77. ülésszak plenáris ülésén mondott beszédében emlékeztetett arra, hogy az ENSZ megalakításának legfontosabb célja a béke volt, ahogy ezt az ENSZ Alapokmány I. cikke is megfogalmazza.
A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország szomszédságában húsz évvel a délszláv háború után újra háború zajlik, és különös aggodalmat okoz, hogy annak határon túl élő magyarok is áldozatául esnek. Megerősítette, hogy Magyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa békéjét és súlyos kihatással van a világ rendjére.
Novák szerint a magyarok a konfliktus kezdete óta az áldozatok mellett állnak, jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója, a magyar emberek, egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok és a kormány a konfliktus kezdete óta már közel egymillió embernek nyújtottak menedéket.
Megtanultuk, hogy a háború gonosz és nem vezet sehova. A háborúnak csak áldozatai vannak, és a legnagyobb veszteségek a családokat érik: az anyákat és apákat, akik elveszítik gyerekeiket a csatatéren, feleségeket, akik elvesztik férjüket a harcokban, gyerekeket, akik elvesztik testvéreiket a háború poklában. A lehető leghatározottabban szólítunk fel az ártatlan civilek ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. Ezeket a bűncselekményeket az illetékes nemzetközi intézményeknek dokumentálniuk kell, ki kell nyomozniuk és bíróság elé kell állítani az elkövetőket. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül – idézte az államfőt az MTI.
Mit akarunk elérni az ENSZ-ben? Megnyerni a háborút? – tette fel a kérdést Novák, amire választ adva kijelentette, hogy a béke helyreállítása mellett kell kiállni.
Rámutatott arra, hogy Magyarország több szövetségi rendszer tagja, az ENSZ mellett a NATO-nak, az Európa Uniónak és az Európa Tanácsnak is. Ezeket eredendően azért hozták létre, hogy a békét szolgálják, a béke teremtette őket, ez adja identitásuk alapját. „Cseppet sem magától értetődő, hogy ma, amikor Európában újra háború energia- és élelmiszerválság dúl, a háború elkerülése és a béke megőrzése érdekében létrehozott szervezetek az ideológiai indoktrinációra összpontosítanak” – fogalmazta meg üzenetét Novák Katalin beszédében.
Novák több ponton is idézte II. Erzsébetet, a közelmúltban elhunyt brit királynőt, aki 2010-ben az ENSZ Közgyűlésében elmondott beszédében fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy a vezetés legnehezebb formája a békét „megvívni”. Felhívta a világ vezetőinek figyelmét, hogy az ENSZ Nemzetközi Békenapján legyenek hűek a néhai uralkodó örökségéhez, hogy békében élhessünk.
