Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Elítélik a Bukaresti Kilencek államfői az ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek – derül ki a kilenc államfő közös közleményéből, a dokumentumot a varsói elnöki hivatal tett közzé.
„Emlékeztetünk, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el” – szögezi le közleményében a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák államfő, akik közös közleményéhez Észak-Macedónia és Montenegró elnöke is csatlakozott.
A nyilatkozatot azt követően adták ki, hogy Oroszország, állítása szerint a Kercsi híd ellen elkövetett merénylet megtorlásaképpen több ukrán várost is rakétákkal támadt a hétfői nap folyamán. A támadásoknak 14 halottja és közel 100 sebesültje van.
A Bukaresti Kilencek azután alakult meg, hogy Lengyelország és Románia még 2014-ben kezdeményezte a balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia rendszeres biztonságpolitikai egyeztetését.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
14 halottja és 94 sebesültje van az orosz rakétatámadásoknak, 40 000 embert telepítenének ki Herszonból az oroszok - háborús híreink
Zelenszkij azt ígéri, hogy még fájdalmasabbá teszik a csatateret az oroszok számára, a megszállt dél-ukrajnai régióból a Krímbe és Oroszországba vinnék az embereket.
