BM: Magasabb béremelést kaphatnak azok a pedagógusok, akik hátrányos helyzetű településen dolgoznak

Több tízezer pedagógus vett részt a Belügyminisztérium (BM) online kérdőíves kutatásában – közölte a tárca csütörtökön.

A minisztérium szerint a kérdőív eredményei irányadóak a kormánynak a további pedagógusbér-emelés tervezésében is. Az eredményeket ismertetve azt írták: a pedagógusok nagy többsége fontosnak tartja, hogy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha valaki a leghátrányosabb helyzetű településen dolgozik, illetve sok halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozik. Ugyancsak jelentős többség ért egyet azzal, hogy a tanárok díjazásánál a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményértékelést.

A köznevelésért felelős Belügyminisztérium a közleményben köszönetet mondott a pedagógusoknak, akik részt vettek a kutatásban, majd rátértek a béremelés kérdésére is, amiben nincs változás a kormány kommunikációjához képest: azt írták, ahogy megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet. A cél szerintük az, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát.

A felmérés két körben folyt, június 13–26., illetve szeptember 1–20. között (azért hirdettek új kört, mert elsőre nem tölötték ki elegen). Az első felmérésben nemcsak pedagógusok, hanem a nevelést segítő munkatársak is részt vehettek. A júniusi konzultációt 24 ezren, a szeptemberit már több mint 33 ezren töltötték ki – írták.

Többek közt az ideális csoport- és osztálylétszámokkal, a munkakörülményekkel és a juttatásokkal, a pedagógusok és a gyermekek védelmével, a pedagógusok teljesítményének értékelésével, a munka minőségének elismerésével kapcsolatban kérték ki a tanárok véleményét.

Az eredmények:

• A pedagógusok 91 százaléka többnyire vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a biztonságos iskolai légkör jelentős hatással van a gyermekek, tanulók teljesítményére.
• Még többen voltak azok, akik szerint az eredményes nevelő-oktató munkához szükség van arra, hogy az osztályteremben és az iskolában is mindenki betartsa az alapvető viselkedési szabályokat.
• A válaszadók 78 százaléka szerint fontos a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése. A pedagógusok kétharmada azzal is egyetértett, hogy az iskolaőrség bevezetése indokolt az olyan iskolákban, ahol arra igény mutatkozik.
• Megosztottak a pedagógusok a munkaterheléssel kapcsolatban: egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot.
• A pedagógusok teljesítményének értékelésével kapcsolatban a válaszadók 75 százaléka egyetértett vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat további szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről.
• A felmérésben részt vevők 71 százaléka legalább közepesen – de 42 százalékuk többségében vagy teljesen – egyetértett azzal, hogy középiskolában és az általános iskola felső tagozatánál segítené az intézményvezető értékelését, ha az adott pedagógus munkájáról visszajelzést kapna a tanulók véleményéről is. A szülők véleményének figyelembevételét ennél jóval kevesebben tartják fontosnak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete júniusban úgy nyilatkozott a felmérésről, hogy „nem csak szakmai alapvetéseket hagy teljesen figyelmen kívül, de közben súlyosan tendenciózus is”. Úgy vélték, a nemzeti konzultációk előre megválaszolt kérdéseire hajaznak például az iskolaőrséggel kapcsolatos kérdések, amelyekre lehetetlen lenne úgy választ adni, hogy az szakmailag bármennyire kerek legyen. A szakszervezet szerint a kérdőív célja az, hogy ezzel támasszák majd alá a következő időszak szakmailag védhetetlen döntéseit: „Hiszen mi akartuk.”

A tanári fizetésekről nem szól az oktatást felügyelő rendőrminiszteri kérdéssor

A Pintér Sándor vezette, most már az oktatásért is felelős Belügyminisztérium kérdéseket intézett a tanárokhoz. A PDSZ szerint ez az oktatás tendenciózus nemzeti konzultációja.