A nemzetközi civil szervezet által készített 85 oldalas dokumentum az adatvezérelt kampányt vizsgálta az április 3-i magyarországi választásokon. A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére újrahasznosította a szolgáltatások igénylésétől gyűjtött adatokat. A kormány és a kormánypárti erőforrások – beleértve az adatokat is – közötti elmosódó határok, valamint a kulcsfontosságú intézmények kormány általi elfoglalása a törvények szelektív végrehajtásához vezetett, ami még inkább a Fidesznek kedvezett.

"A magyar kormánynak fel kellene hagynia a személyes adatok politikai kampányok céljára történő kihasználásával, és egyenlő feltételeket kellene biztosítania a választásokon" – mondta Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója, aki szerint az, ami történt, a hatalommal való visszaélés.

A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére újrahasznosította azokat az adatokat, amelyeket azoktól gyűjtött, akik feliratkoztak a Covid–19-vakcinára, adókedvezményt igényeltek, vagy kötelező szakmai egyesületi tagságra regisztráltak. Azok az emberek például, akik a Covid–19-vakcinára való regisztrációhoz egy kormány által működtetett weboldalon adták meg személyes adataikat, politikai üzeneteket kaptak, amelyek célja a választások befolyásolása volt a kormánypárt támogatására.

Reviczky Zsolt

A Human Rights Watch megállapította azt is, hogy az ellenzéki pártok személyes adatainak feldolgozása nem volt átlátható, és a magánélet sérelmének kockázatával járt, de a kormánypárttal ellentétben nem talált bizonyítékot arra, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése tisztességtelenséget okozott volna a választási folyamatban.

A megkérdezettek arról számoltak be, hogy kéretlen telefonhívásokat és szöveges üzeneteket kaptak, és politikai hirdetésekkel bombázták őket a közösségi médiában a politikai pártok széles körétől. A Human Rights Watch megállapította, hogy a főbb pártokhoz kapcsolódó honlapok látogatóiról gyűjtött adatok egy részét harmadik fél által használt nyomkövető eszközök segítségével megosztották olyan ismert reklámtechnológiai vállalatokkal, mint a Facebook és a Google. Ez a gyakorlat az emberek magánéletének semmibe vételére utal – állítja a szervezet.