Elárulta a BM, melyik magánorvosnak lesz kötelező állami szolgálata, és hol kezdik az elfekvők kiszervezését

A tisztán magánellátásban dolgozó fogorvosokat, háziorvosokat, házi gyermekorvosokat, foglalkozás-egészségügyi orvosokat és gyógyszerészeket nem kötelezné a kormány arra, hogy havi 20 órát dolgozzanak az állami egészségügyben annak érdekében, hogy megtarthassák működési engedélyüket – közölte a hvg.hu-val a Belügyminisztérium.

A tárca azt írta,

a szakellátásban végzett általános orvosi diplomához kötött tevékenységek tekintetében vezetnének be gyakorlati képzési kötelezettséget.

A terv egyelőre nem élesedett, a számos kritika miatt a kormány az első ülésén újratárgyalja majd. Ráadásul nemcsak az orvosszakmai szervezetek tiltakoztak, de élesen kritizálta a felvetést a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is, amely szerint a terv életbelépése esetén

• • súlyos költségvetési károkat,
• • súlyos és hosszú távú ellátási gondokat
• és az egészségügyi rendszer megroppanását okozná.

Ezen kívül a VOSZ szerint politikai kockázatokat is rejt. A BM viszont most azt írta, ők a betegbiztonságot akarják fokozni, illetve el akarják kerülni az orvosi tudásamortizációt. A társadalmi vitára beérkezett javaslatokat átnézik, és azok alapján készül előterjesztés a kormánynak.

Totális káoszba lökte a betegeket és az orvosokat Pintér Sándor

Erőből akar átvinni a kormány valamit, de nem tudja, hova akar eljutni - mondta a hvg360-nak a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke a most élesedő egészségügyi változtatásokról. Rajháthy Beatrix szerint ezután nem lesz gazdaságosabb a rendszer, de nagyobb lesz a zűrzavar. A pontos teendőkről, például, hogy kinek, mikor, hová kell mennie, szinte semmit sem tudni.

Ugyanakkor a hvg360 korábbi cikke szerint ez egyfajta beismerése annak, hogy az állami-és magánellátás szétválasztása megbukott, nincs elég orvos a rendszerben. Az összeférhetetlenségi szabály is értelmét vesztené, vagyis újra járhatna a páciens a magánorvosához az állami ellátásba, ami ismét megágyaz a paraszolvenciának.

Megkérdeztük a tárcát arról is, mikor lesznek meghatározva pontosan, melyik kórház milyen feladatokat lát el, illetve mikortól áll fel az új struktúra, ami alapján a vármegyei kórház igazgatója vezényelheti a dolgozókat másik telephelyre.

Erre kitérő választ adtak. Azt írták, hogy a városi és „(vár)megyei" kórház fogalmának megalkotásával elsősorban az általános sürgősségi (akut) betegellátásban betöltött szerepek viszonyrendszerét tisztázták.

A kormány a lakóhelyközeli ellátásokat akarja biztosítani és megerősíteni.

Hozzátették, hogy a kórházak pontos szakmai összetételét az adott területen élők ellátási igényei alapján határozták meg az intézményvezetők, az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása mellett. Most a szakellátás megszervezésében a vármegyei kórházak irányítói erősebb jogosítványokat kapnak. Ennek szükségességét és eredményességét a koronavírus-járvány idején szerzett tapasztalatok támasztják alá – tették hozzá.

A vármegyei kórházak – a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével – továbbra is biztosítják mindazokat a szakellátásokat és beavatkozásokat, melyek magasabb szintű beavatkozást indokolnak – írta a Belügyminisztérium. Január 1-gyel nem változott semmi, a korábbi rend szerint fogadják a betegeket.

Az egészségügyben dolgozókat a járvány miatt is lehetett vezényelni, de a lehetőséggel nem éltek vissza a munkáltatók – írta a tárca. Ez egy olyan sarkalatos pont, amit élesen kifogásoltak az orvosok. A december végén elfogadott egészségügyi törvénymódosítás alapján ugyanis megyén belül bármely állami intézménybe átirányíthatják az orvosokat és szakdolgozókat.

A tárca azt állítja, számukra biztosíték, hogy a törvény szerint csak olyan messzire lehet kivezényelni őket, ami legfeljebb másfél órányi utazási időre van, éppen ezért nem is tartanak attól, hogy emiatt tömegesen mondanának fel.

Kiderült az is, az ápolási osztályokat (elfekvőket) valóban nem egy ütemben szervezi át a kormány. A Belügyminisztérium azt írta, a szakápolási rendszer átalakításának célja, hogy – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – azok, akik tartós ápolásra szorulnak, ne az egészségügyi, hanem a szociális intézményekben kapják meg a tartós ápolást, gondozást. Az átvett ágyak a szakosított ellátás keretében fognak tovább működni. Ezekben a szakápolási központokban az átalakítás után személyre szólóbb, az ellátott igényeinek legmegfelelőbb szolgáltatást biztosítják.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilotprogram 2023 első felében elindul, előkészítői munkálatai megkezdődtek.