Márki-Zay Péter egykori összellenzéki miniszterelnök-jelölt és jelenlegi hódmezővásárhelyi polgármester felmelegítette azt a tervét, amit még a választások előtt és után dédelgetett: hogy politikai pártot alapít, az Index információja szerint Mindenki Magyarországa Néppárt néven.
A politikus jelenleg az általa 2018-ban létrehozott Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, nem tagja politikai pártnak, a választási kampányban nem is sikerült saját frakciót kialkudnia az ellenzéken belül. Pont ez a szervezeti forma az, amely lehetővé tette, hogy külföldi pénzt fogadjon el az MMM a kampányban, nagyjából úgy, ahogy a CÖF reklámoz a kormánypártoknak.
Bár pártnak nem párt, az MMM politikai szereplőnek mindenképp politikai szereplő – a mozgalmat mégsem alakíthatja át, mert ezt annak tagjai még májusban ellenezték (igaz, akkor még Civilek Pártja néven futott volna, amely legalább olyan szórakoztatóan összeférhetetlen, mint a Fiatal Demokraták Szövetsége). A közvélemény-kutatások a mai napig mérik az MMM-et, amely így gyakorlatilag aligha takarhat mást, mint Márki-Zay Péter politikai ambícióit.
De miért érezhette szükségesnek a pártalapítást Márki-Zay? Összeszedtünk hét lehetséges okot a hetedik párt létrehozására.
1) Nincs elég ellenzéki párt
Nem, ez biztosan nem lehet a fő ok. Ha mégis, az nagy baj.
2) Közvéleménykutatási adatok
Arra az előválasztás első körét követő, Karácsony Gergely kontra Márki-Zay Péter csatából emlékezhetünk, mennyire szereti a hódmezővásárhelyi polgármester a felméréseket, hiszen elképesztően kis közvéleménykutatási mintákra hivatkozva deklarálta, hogy erősebb Karácsonynál, aki így visszalépett a javára, hogy együtt legyőzzék Dobrev Klárát.
Ahogy korábban is említettük, az MMM, de leginkább Márki-Zay Péter ambíciója továbbra is tényező a párt szerinti mérésekben. A Medián évnyitó közvélemény-kutatása pedig arról árulkodik: csak a DK, a Momentum és a Jobbik szimpatikusabb a szavazók szemében Márki-Zay mozgalmánál, megelőzve az LMP-t, a Jakab Péter-féle Nép Pártján-t, az MSZP-t és a Párbeszédet. Feltételezve tehát, hogy az MMM adatai Márki-Zayról szólnak, a negyedik legerősebb párt lehet az MMN az egykori összellenzéken belül, jóllehet, a Mi Hazánk és az MKKP is megelőzné.
3) Párt > Mozgalom
A párttá alakulásról Márki-Zay azt mondta keddi interjújában, hogy a jövő májusi Európai Parlamenti választásokat célozza meg vele és az Európai Néppárthoz csatlakozna. Ehhez mindenképpen szükséges a szervezeti forma megváltoztatása, ez viszont bonyolítja is a helyzetet: az EP-választást az önkormányzati választásokkal együtt tartják, utóbbiról pedig azt nyilatkozta korábban, hogy ott nem is kéne indulnia a pártoknak.
4) A külföldi finanszírozási ügy hátrahagyása
A propagandában dollárbaloldalazásba csomagolt képmutató lejáratókampány a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz köthető. Bár átlátszó, a magyar politikában mégsem kizárható lépés, hogy a mozgalmat elhagyva Márki-Zay pártpolitikusként nem foglalkozik többet az MMM pénzügyeivel. Ezt persze nehéz lenne meglépni és kérdés, hogy az MMM létezni fog-e Márki-Zay után is, de politikai trükknek nem lenne mindennapi.
5) Helyezkedés 2024-re és túlélés azután
Márki-Zay Péter 2022 áprilisában elvesztette a Lázár Jánossal futott képviselői versenyt Hódmezővásárhelyen, ezt követően a fideszes kormánytag „politikai hullának” kiáltotta ki. Bár a kijelentést Márki-Zay elbagatellizálta, a vereség rossz ómen is lehet 2024-re, amikor a polgármesteri pozíciója forog majd kockán.
A pártalapítás lehetőséget nyújthat Márki-Zaynak, hogy megmutassa, nem ért véget a politikai karrierje április 3-án, és ha sikeresen épít szervezetet és országszintű bázist maga köré, az helyben is megerősítheti. Ha pedig jövőre mégis veszít Hódmezővásárhelyen, politikai karrierje túlélhet egy politikai párt vezetőjeként (bár kérdés, mire megy vele).
6) Jobboldali frakció az ellenzéken belül
Márki-Zay Péter előszeretettel hangsúlyozza, hogy ő egy jobboldali politikus, de nem ő az egyetlen, aki így tekint magára az egykori összellenzéki blokkon belül.
Ahogy a baloldali MSZP-LMP-Párbeszéd fúzió továbbra sem kizárható az EP-választások előtt, úgy abban is lehet ráció, ha Márki-Zay jobboldali harcostársat keres. A pozícióra két esélyes van: a Jobbik, amely Márki-Zay első polgármesteri kampányának legnagyobb támogatója volt, illetve a Nép Pártján, Jakab Péter egyszemélyi mozgalma (az logikusan kizárható, hogy mindkét féllel szövetkezzen). Bár nagy számokkal nem dobálózhatunk, a legfrissebb Medián-mérés szerint a Jobbikkal együtt 6, Jakabbal pedig 3 százalékot tudna összehozni.
Annyi már látszik: Hadházy Ákos nem fog csatlakozni hozzá.
7) 2026
Végső soron pedig az is felvetődhet, hogy Márki-Zay 2022 után 2026-ban is ambicionálja a miniszterelnöki pozíciót: tavaly párt nélkül nem sikerült, három év múlva párttal próbálkozhat. Bár nem hisszük, hogy ezen állt vagy bukott volna a 2022-es próbálkozás, Márki-Zay ettől még gondolhatja így.
