Putyin, mint a NATO lobbistája, Brezsnyev, haderőfejlesztés és külföldi kritikák – négyórás parlamenti vita volt a NATO-bővítésről
Utolsó frissítés:
Hét és fél hónap halogatás után az utolsók közt tárgyalta a magyar parlament a svéd és finn NATO-csatlakozás kérdését. A katonai szövetség bővítését támogatja a Mi Hazánk kivételével a teljes ellenzék és a kormány is. Mint a 4 órás vitában kiderült, tulajdonképpen a Fidesz és a KDNP is, de őket zavarja, hogy a két ország a magyar jogállamiságot kritizálja, ezért küldöttséget menesztenek oda "tisztázni" a dolgokat, emiatt pedig még az is lehet, hogy tovább tolják a NATO-s döntések végszavazását. Nézze vissza a vitáról a hvg.hu percről percre tudósítását!
Most érkezett
Politico: Orbán zsarolni próbál, de „gyenge lapokkal játsziK”
A Politico hírlevele is felhívta a figyelmet a mai szavazás reggelén: félő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vétójogával zsarolhatja az EU-t, hogy engedményeket tegyen Magyarország jogállamisági problémáival kapcsolatban. Ugyanakkor azt is írják: egy stockholmi tisztviselő szerint nem valószínű, hogy sikerrel jár, egyrészt azért, mert uniós szinten
mindenki belefáradt ugyanabba a zsarolási taktikába."
Megjegyzik továbbá: a mai vita elindítja a magyar ratifikációs folyamatot, és ez egy uniós diplomata szerint a hónap végéig támogatással le is zárul, miközben „Orbán Viktor valószínűleg meglehetősen gyenge lapokkal próbál játszani”, hiszen aligha engedheti meg magának, hogy még több állítólagos szövetségest – köztük az Egyesült Államokat – elidegenítsen magától.
Percről percre
Van ennek bármi értelme? Nincs.
A két ország NATO-csatlakozásának ratifikálása szempontjából semmi jelentősége, hogy mit tárgyal a magyar delegáció Svédországban és Finnországban, ahogy annak sem, hogy a vonakodó 5–10 vagy akár 20 kormánypárti képviselő végül igennel szavaz-e vagy sem, mivel a szükséges többség nélkülük is megvan.
Az elmúlt 13 évben amúgy általában sem volt gyakori, az utóbbi években pedig pláne nemigen fordult elő, hogy a kormányfő által „bátraknak” nevezett, minden kormányzati lépést támogató, lelkes gombnyomogató Fidesz-KDNP-s képviselők nemet mondtak volna Orbán kifejezett kérésére. A közjáték alighanem politikai haszonszerzést szolgál.
Küldöttséget indít Magyarország
A „tisztázó beszélgetés” érdekében a magyar parlament küldöttséget indít Svédországba és Finnországba. Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy Hende Csaba parlamenti alelnök és Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök a küldöttség tagjai lesznek, ám arról már nem akarnak beszélni, hogy miről terveznek tárgyalni a svédekkel vagy a finnekkel. Szijjártó Péter szerint mindenesetre hamarosan indul a delegáció:
Vonakodnak egyes kormánypártiak
Érdekesség, hogy 7 hónappal azután, hogy a kormány benyújtotta a parlamentnek a két ország csatlakozási kérelmének támogatásáról szóló javaslatot, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető váratlanul bejelentette, hogy néhány kormánypárti képviselő nem túl lelkes „igen” gombot nyomni, mert a svédek és a finnek többször is élesen bírálták a kormányt. Szerinte – és ezt utóbb a kormányfő is megerősítette – a végszavazás előtt „tisztázó beszélgetésekre” van szükség a két országgal.
A köztársasági elnök is támogatja
A parlamenti vita kezdete előtt nem sokkal Novák Katalin mielőbbi támogató döntést sürgetett. A köztársasági elnök a Facebookon azt írta:
Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés. Ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni. Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt.”
Ami késik 7,5 hónapot, az nem múlik
A 30 NATO-tagország közül már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta Svédország és Finnország felvételét a katonai szövetségbe. A magyar parlament végre ma kezdi tárgyalni a két ország NATO-csatlakozásának támogatását, felvételük ratifikálását, a 2022 nyara óta várt végszavazás pedig a jövő héten, március 7-én valószínű. A halogatásról itt írtunk bővebben: