Megkezdődik szerdán a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló vita az Országgyűlésben, amiről Novák Katalin köztársasági elnök is megemlékezett a közösségi oldalán. Azt írta:

Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés. Ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni. Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt.”

Hozzátette azt is, hogy bízik a parlament mielőbbi bölcs döntésében.

A két északi ország az orosz–ukrán háború kitörése után döntött úgy, hogy – addigi politikáját feladva – csatlakozni kíván a katonai szövetséghez. A tagországok közül már csak Törökország és Magyarország nem hagyta jóvá a kérelmüket; előbbi a Törökországban terroristaként számontartott kurd és fetullahista személyek kiadatása, utóbbi pedig vélhetően a magyar kormány oroszbarát külpolitikája miatt.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt pénteken arról beszélt, hogy szükség lehet néhány tisztázó beszélgetésre a svéd, a finn és a magyar parlament között, mielőtt a magyar képviselők megszavaznák a két skandináv ország NATO-csatlakozását, e hét elején pedig azt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy ezekre a találkozókra egy-két héten belül sor kerülhet.

Orbán szerint elvi alapon támogatni kell a felvételt, és erre kérte is a Fidesz-frakciót is, de a balatonfüredi kihelyezett frakcióülésen vita alakult ki a kérdésben. „Magunk között mondva, a képviselők nem teljesen lelkesek. Van, aki azt gondolja, váltsunk már pár szót a derék finnekkel és svédekkel, mert az mégsem járja, hogy a két ország segítséget kér tőlünk, közben gátlástalanul nyilvánvaló hazugságot terjesztenek Magyarországról, például arról, hogy itt nincs demokrácia vagy jogállamiság” – nyilatkozta a kormányfő.

Eközben kedden már Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is sürgette Magyarországot és Törökországot. Úgy fogalmazott: eljött az idő, hogy a két állam ratifikálja a csatlakozási kérelmeket. Hozzátette azt is, hogy sem ő, sem Sanna Marin finn miniszterelnök nem kapott arra magyarázatot, miért húzza tovább a magyar kormány a szavazást egészen márciusig.