Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel találkozik, amikor Hende Csaba és Németh Zsolt a házelnökkel beszélgetnek.
Március 7-én kétnapos látogatásra Svédországba utazik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (címlapképünkön) – olvasható a szervezet honlapján. Önmagában ebben persze még nem lenne semmi meglepő, hiszen Svédország – Finnországgal együtt – éppen csatlakozni kíván a NATO-hoz, amihez már csak az kell, hogy Magyarország és Törökország megszavazza azt.
Érdekesség viszont, hogy Stoltenberg éppen aznap találkozik Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, amikor szintén a stockholmi parlamentben lesz a Hende Csaba és Németh Zsolt vezette magyar parlamenti delegáció, hogy rendezzék a főleg „a magyar jogállamiságot ért bírálatok miatti vitáikat” az országgal.
A hivatalos program szerint Stoltenberg nem találkozik a magyarokkal, ezt nehezen is tehetné, hiszen a magyar képviselők hivatalosan nem tárgyalni, csak tájékozódni mennek. A svéd fél korábban a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a találkozóra a svéd parlamentben kerül sor, a magyarokat Andreas Norlén házelnök fogadja.
A megbeszélésen más svéd és magyar parlamenti képviselők is részt vesznek. Információink szerint köztük lesznek a Fidesz európai parlamenti képviselői is, ezt megerősítette a delegáció titkára is: Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselők utaznak a csoporttal.
A NATO-főtitkár a múlt héten Finnországban járt, ahol Sanna Marin finn kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján sürgette a magyarokat a ratifikációra, és hozzátette, eddig nem kapott arra magyarázatot, miért húzza tovább a magyar kormány a szavazást egészen márciusig. Azóta kiderült, hogy az Országgyűlés még annál is később tarthatja a szavazást, mint korábban gondolták: a jelenlegi napirend szerint a március 20-ai héten kerülhet rá sor.
Arról, hogy mi áll az egész színjáték mögött, ebben a cikkünkben írtunk:
Tíz jel, hogy zsarolásra és politikai hangulatkeltésre használja a Fidesz a NATO-bővítés ügyét
Kevés olyan, politikai célokra a végletekig kihasznált téma van jelenleg a hazai politikában, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügye, amiben ráadásul nagyon ritkán sikerült igazat mondania az elmúlt bő fél évben a kormányzatnak illetve a kormánypártoknak. Összeszedtük, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak a NATO-bővítés ügyének politikai "hasznosítására".
Oroszországban fokozatosan erősödik a cenzúra, a folyamat különösen azután gyorsult fel, hogy a hadseregnek 2022-ben nem sikerült három nap alatt leigáznia a szomszédos Ukrajnát. Most viszont szintet léptek Moszkvában, már az internetes böngészésért is bárkit megbüntethetnek.
