Közös közleményben reagált a Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Belügyminisztérium csütörtöki egyeztetésére, ahol a köznevelést és pedagógusokat érintő jogszabálytervezetekről tárgyalt Maruzsa Zoltán államtitkár a Köznevelési Kerekasztallal. Szóba került a pedagógusok béremelésének ütemezése és formája, valamint a köznevelésben dolgozók új foglalkoztatási formája is. A Belügyminisztérium ígérete szerint folytatódik a szakmai és társadalmi egyeztetés, a véleményeket és a javaslatokat a tárca összegzi majd.

A BM közölte, hogy a jogszabálytervezetekben a pedagógusok további béremelésére, előmeneteli rendszerük egyszerűsítésére, új teljesítményértékelésre, valamint a köznevelési foglalkoztatási jogviszony létrehozására tett javaslatot. Azt írták, a tervezett foglalkoztatotti jogviszony a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező szabályozást teremt.

Mint a civil és szakmai szervezetek írják, elfogadhatatlannak tartják a kormány által javasolt törvénymódosításokat, amelyek tovább mélyítik az oktatás problémáit, és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait és hozzáteszik, a kormány érdemi egyeztetés nélkül, az elmúlt egy évben kifejezett követelések figyelmen kívül hagyásával akar átfogó módosításokat eszközölni.

Úgy gondolják, a törvénytervezet nem reagál érdemben az oktatás problémáira, a tervezett átalakítások pedig nemhogy nem védik, hanem kifejezetten csorbítják a diákok oktatáshoz való jogát. Nehezményezik továbbá, hogy a tervezett módosítások tovább csökkentenék az oktatás autonómiáját és a pedagógusokat, valamint az intézményeket még kiszolgáltatottabbá tennék az államhoz tartozó tankerületi központoknak.

„Az új rendszer számos szabálya kifejezetten retorziójellegű válaszlépés az eddigi sztrájkfolyamatra és a szülői, tanulói kiállásokra” – áll a közleményben, amelyben kérik, hogy a kormány ebben a formában ne terjessze a tervezetet a parlament elé, hanem folytasson valós egyeztetést a szakmai és civil szervezetekkel, mielőtt bármilyen átfogó törvénymódosítást, illetve jogviszonyt érintő változtatást tervez.