Kiemelt kormányzati prioritás az egészségügy feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése, és a szükséges módosítások átvezetése, a szabályozás aktualizálása – ezzel indokolja a kormány honlapjára nemrég társadalmi egyeztetésre kitett, 45 oldalas egészségügyi törvényjavaslat az egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények tervezett módosításait.

A legszembetűnőbb, és az alaptörvény szerint sarkalatosnak számító, vagyis kétharmados többséggel végrehajtható változás – amely a tervezet szerint július elsejével lépne hatályba – az, hogy

fél tucat, eddig állami fenntartású és külön költségvetési szervként működő vidéki kórház fenntartói joga, valamint azok ingatlanjai kerülnek át három egyetemhez, áttételesen az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz.

Az érintett kórházak, ingatlanjaik és leendő fenntartóik:

Az indoklás szerint minden fenti esetre igaz, hogy az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is átszállnak.

A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálati lap szerint a fentiekhez kapcsolódóan "az egészségügyi irányítás egységessége miatt szükséges”, hogy “azokban a vármegyénkben, ahol az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központja látja el a vármegyei irányító feladatokat (…) a klinikai központok szervezetileg is integrálják a vármegye területén működő egyes városi kórházakat”.

Halottvizsgálat, orvosi esztétika, vízipipa-korlátozás

A 45 oldalas javaslatcsomag több más ponton is változásokat hoz – zömében június elsejétől, de lesz olyan intézkedés is, amely csak idén novembertől, jövő januártól, vagy a kihirdetés után egy évvel lép csak hatályba. Néhány fontos változás még a törvényjavaslat alapján:

• a Semmelweis Egyetem, illetve annak fenntartója, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány is kap egy ingatlant ingyenes juttatásként: Herceghalmon, a volt állami Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ területének egy részét, ugyanis itt működik jelenleg is az egyetem „George Berci” Sebészeti Oktató és Kutató Laboratóriuma;
• az egykori állami Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ egy másik helyrajzi számon lévő herceghalmi ingatlanrészét pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, illetve az azt fenntartó alapítvány kapja meg;
• változás, hogy a jövőben mentőtiszt is jogosult halottvizsgálatot végezni, és a halál beálltának megállapítása mellett ezentúl a mentőtiszt arra is jogosult lesz, hogy “valószínűsítse”, hogy a halál természetes vagy nem természetes okból állt-e be;
• a jövőben az egészségügyért felelős miniszter – vagyis a nyugalmazott tábornok Pintér Sándor – “állapítja meg rendeletben az orvosi esztétikai tevékenységeket, az ezek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat”;
• változás lesz abban is, hogy a jövőben az egészségbiztosító méltányosságból már nem adhat támogatást úgynevezett allopátiás (hagyományos) gyógyszer árához, ha vény nélkül kapható, nem támogatott gyógyszerről van szó;
• módosulnak az egészségügyi tevékenység végzésének egyes szabályai is oly módon, hogy “szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként nem folytatható” – ez a 869003 szakmakód szerint érinti a foglalkozás terápia, beszédterápia, táplálkozásterápia végzését, a mentőápolókat, a fizikoterápia, az ergoterápia területén nyújtott szolgáltatást, a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások értékelés nélküli végzését, az orvosi laboratóriumi asszisztensi tevékenységet, a mentő, betegszállító gépjármű és orvosi ügyeleti jármű sofőrjének tevékenységét és a közegészségügyi-járványügyi ellenőr munkáját;
• a “18 év alatti fiatalok vízipipa-használatának visszaszorítása érdekében” a jövőben “tilos 18. életévét be nem töltött személy részére dohányterméket, valamint vízipipát értékesíteni, illetve kiszolgálni”.

A törvény által előírt minimális, 8 napos határidő a társadalmi egyeztetésre ennél a javaslatcsomagnál március 21-én jár le. A jogszabály-tervezeteknél korábban már létező egyeztetést a kormányzat által jobbára elsumákolta, ám a közelmúltban az Európai Bizottsággal való megegyezés és az uniós pénzek folyósításának érdekében már úgy tett, mintha komolyan venné. Mégis, az első tapasztalatok szerint így, ebben a formában, ahogy a kormány csinálja, az egyeztetéseknek nem sok értelmük van, és hogy miért, azt levezettük itt:

A kormányzat által az EU felé eljátszott társadalmi egyeztetésnek így az égvilágon semmi értelme nincs

Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény - részletek közlése nélkül -, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett." A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.

(Nyitóképünkön a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház)