Az Állami Számvevőszék elnöke már június közepén elindította a hivatalvesztési eljárást az Integritás Hatóság elnöke ellen, de a közigazgatási eljárásban döntő Fővárosi Törvényszék még nem hozott határozatot a hűtlen kezeléssel megvádolt Biró Ferenc sorsáról.
Az előző Országgyűlés tagjainak csaknem kétharmada kapott diplomata-útlevelet, közülük azonban sokan elfelejtették leadni, pedig a ciklus végén ez kötelező. Az új Országgyűlésből eddig csak kevesen kérték a speciális, zöld színű okmányt: többségében tiszások, de úgy tűnik, szereti a VIP-életérzést Toroczkai László, Hankó Balázs és Vitályos Eszter is.
A köztársasági elnök májusban és júniusban egyetlen kérelmet sem bírált el, mert június végén ugyanúgy 314 eldöntött – és kivétel nélkül elutasított – kérvény szerepel a Sándor-palota statisztikájában, mint április végén.
A szándékra lehet magyarázat, de a megvalósítás pongyolára sikerült. Ha így fogadják el, akkor a képviselői mandátumkorlátozás egyeseknél 12 év lesz, míg másoknál csak 8-10 év vagy a javaslat szövegének egy másik pontatlansága miatt akár csak 4 év.
Magyar Péter szimbolikus, de jogszerűségében vitatható lépése után, miszerint nem hajlandó kifizetni Orbán Viktor és távozó miniszterei lelépési pénzét, ugyanezt a volt államtitkároknál már nem erőlteti az új kormány, így nekik kifizetik a 3-6 havi juttatást. A volt minisztereknek járó több száz millió forint még az államnál parkol, de civilekhez kerül.
Nem kell csomagolnia a 15 alkotmánybírónak, mert a Tisza-kormány úgy döntött, nem költöznek a semmiből újjáépített József főhercegi palotába. Így a testület marad a Donáti utcai épületében. Előtte dolgoztak már egykori MSZMP-s pártházban, és Esztergom is volt a székhelyük 23 évig, pedig a bírák ez idő alatt csak kétszer jártak ott.
Legalább 200 milliárd forintot költött el eddig az előző kormányzat a Várban megvalósított „beton-historizáló” látványberuházásra, a folyamatban lévők befejezése 65 milliárdba kerülne, de az Orbán Viktor által megálmodott további presztízsprojektek újabb több száz milliárdos tételt jelentenének. A Tisza-kormány próbál funkciót találni az épületeknek, de az Alkotmánybíróság biztosan nem költözik egy főhercegi palotába.
Idén már másodszor rendeltek el speciális hatalomgyakorlási helyzetet. Az Orbán-kormány kampánycélból léptette életbe a Barátság kőolajvezeték leállása után az összehangolt védelmi tevékenységet, amit most a Tisza-kormány valódi haváriában, az extrém hőség miatt élesített. Ez ugyan nem számít különleges jogrendnek, mégis széles körű felhatalmazást ad a kormánynak – összeszedtük, pontosan mire.
A közmédia új, átmeneti vezetőjét a parlament szakbizottsága választja és nevezi ki hamarosan, ő pedig egy ideiglenes menedzsment élén irányítja a közben önálló cégekre szétdarabolni kívánt MTVA-t. Várhatóan csak őszig, amíg meg nem választják a már végleges vezetőket, miközben utólag lefolytatják az elmaradt társadalmi vitát is.
„Mégis a nemzet egységének megtestesítőjét teszik lapátra, van jelentősége, hogyan csinálják” – foglalta össze egy jogász a HVG-nek azt a vitát, amely a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása miatt alakult ki a közbeszédben. De hogyan tudja lassítani Sulyok Tamás a folyamatot? És mikor kezdődhet megfosztási eljárás?
A többek között Sulyok Tamás államfő és más tisztségviselők elmozdítását célzó törvénymódosítások, valamint a „Tisztítótűz művelet” néven bejelentett, a vagyonvisszaszerzési hivatalt is létrehozó, a „Fidesz-maffia” elleni intézkedéssorozat részleteit ismertette Magyar Péter miniszterelnök.
A miniszterelnök szerint az új hivatalt nem fogja érdekelni, ki milyen párthoz tartozik, vagy hogy ki milyen tisztséget visel vagy viselt. A hivatal vezetőinek korlátlan támogatást ígért Magyar Péter.
Magyarország GDP-jének közel 6 százalékát kitevő állami bevásárlást mentesítettek a nyílt közbeszerzés szabályai alól nem sokkal a választás előtt az Orbán Viktor vezette Védelmi Tanács javaslatára. A részletek 2056-ig nem nyilvánosak. A Tisza-kormány most törvénymódosítással szabna gátat ennek a gyakorlatnak.
36 éves fennállása alatt sokadszorra, most éppen a Tisza javaslatára változik a képviselők vagyonnyilatkozati rendszere – ezúttal nem annyira a forma módosul, inkább a szankciós eljárás szigorodik. Lopni és a vagyongyarapodást leplezni ugyan nem lesz nehezebb, de talán könnyebben kibukik, a büntetés pedig súlyosabb. A korrupcióellenes szervezet előrelépést lát, de nem mindenki elégedett.
Tizenhatodszorra is módosul a gránitszilárdságúnak szánt Alaptörvény, ám ezúttal már a maga kétharmados többségével a Tisza írja át a saját szája íze szerint. A cél a kekvák beszántása, Orbán Viktor visszatérésének megakadályozása és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. A keresztény értékek védelmét végül nem húzták ki a szövegből.
Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt a közmédia „hazug hírszolgáltatása” felfüggesztése a választás után. Ez elmaradt, de most itt a rendszer teljes átalakítását ígérő törvényjavaslat. Megszűnik az MTVA és a Duna médiaszolgáltató, a tulajdonosi jogokat gyakorló új testületbe pedig a pártok és a szakma is jelölhet tagokat. Az új vezetők kinevezéséig az irányítást Tarr Zoltán miniszter veszi a kezébe.
Leadták vagyonbevallásukat az új Országgyűlés tagjai és az ebből a törvényhozásból már kieső képviselők is. Kiderült, ki a leggazdagabb, és az is, hogy a Tisza-kormányban sok a vagyonos miniszter. Már tudjuk, kinek van félmilliárdos tartozása, amely nem akar kopni, kinek van Maseratija és babaváró hitele. Turkáltunk Lázár János, Orbán Viktor és Magyar Péter zsebében is.
Az eljárások a hatályos törvények felülvizsgálata és módosítása után folytatódhatnak.
A képviselői alapdíj jelentősen csökken, de a bizottsági pótlék nő, így a vágás kevésbé fáj majd. A frakciók viszont tényleg sokkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak majd.
Az ötödik, végrehajtási visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálóbizottság tagjait később választja az Országgyűlés. Az már ismert, hogy a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László vezetheti majd.
