Február 18-án posztolta ki a „Gerilla – A harmadik csapás” nevű Facebook-oldal a Lakmusz cikke szerint az egy héttel korábbi antifasiszta tüntetés öt résztvevőjének arcát, nevét és munkahelyét. Négyüket a tüntetésen készült fotók alapján azonosították be, az ötödik emberről úgy raktak ki minden adatot, hogy azt sem tudták igazolni, hogy valóban ott lettek volna az antifasiszta tüntetésen. A poszt mindenesetre alkalmas volt arra, hogy elhitesse az oldal követőivel: a kiposztolt embereknek köze van azokhoz az erőszakos antifasiszta támadásokhoz, amiket Budapesten követtek el a becsület napjával kapcsolatban.

Az aktivistákat többen zaklatni kezdték, több nemzeti radikális portál is rájuk szállt, egyiküket pedig életveszélyesen fenyegették meg.

A Lakmusz cikkében azt írja, hogy az amúgy anonim Facebook-oldal mögött Ofella Balázst találták. Ofella pedig még januárban a Terrorelhárítási Központ (TEK) kiképzőjeként nyilatkozott. Az oldal a Gerilla-könyvtrilógia közösségi média felülete, 2019 óta jelennek meg itt bevándorlók által elkövetett (vélt, vagy valós) bűncselekmények, azonban akadnak oroszbarát posztok is.

A portál kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság azt írta, hogy mindaz, ami a Gerilla Facebook-oldalán történt, csupán akkor minősül bűncselekménynek, ha a tevékenység az érintettnek jelentős érdeksérelmet okoz – ekkor ugyanis már személyes adattal való visszaélésről van szó.

Fülke Hunyadi Bulcsúval: a magyar szélsőjobb útja a budai Várból a budai Várba

Hogyan jutottunk oda, hogy a kitörés napja nem egy elenyésző politikai kisebbség félresöpörhető (esetleg betiltott) megemlékezése, hanem egy olyan éves jelenség, amely most már militáns résztvevők mellett militáns ellentüntetőket is vonz külföldről? A magyarországi radikalizmus hosszú utat tett meg az elmúlt két évtizedben, a meghatározó arcai mégis ugyanazok maradtak: Toroczkai László, és akárhogy is nézzük, Orbán Viktor.

Antropológus véleményén múlhat a viperás támadással gyanúsított D. Krisztina sorsa

Meglehetősen gyenge bizonyítékok alapján gyanúsította meg a rendőrség a Szikra Mozgalom egyik női aktivistáját azzal, hogy részt vett azokban a viperás támadásokban, amelyeknek rajta kívül csak külföldi gyanúsítottjai vannak. Ezzel magyarázható az is, hogy míg feltételezett társait nem, őt az ügyészség döntése értelmében szabadon engedték.