szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hogyan jutottunk oda, hogy a kitörés napja nem egy elenyésző politikai kisebbség félresöpörhető (esetleg betiltott) megemlékezése, hanem egy olyan éves jelenség, amely most már militáns résztvevők mellett militáns ellentüntetőket is vonz külföldről? A magyarországi radikalizmus hosszú utat tett meg az elmúlt két évtizedben, a meghatározó arcai mégis ugyanazok maradtak: Toroczkai László, és akárhogy is nézzük, Orbán Viktor. Rövid történeti összefoglaló arról, hogyan kerültek a politikai szélsőségek fősodorba Magyarországon, vendégünk Hunyadi Bulcsú, a Political Capital munkatársa.

A múlt hétvégét sajnálatos módon a szélsőjobb és a szélsőbal tematizálta Magyarországon, azonban míg utóbbi aligha létezik házon belül, a nemzeti radikálisok alig 20 év alatt politikai számkivetettekből a politikai mainstream részévé váltak, Toroczkaitól Lászlótól és Budaházy Györgytől kezdve, Vona Gáboron át, újra Toroczkaiig. És mindeközben leginkább Orbán Viktor közbenjárásával, aki az indexen lévő politikai retorikát állami szólamokká léptette elő.

A magyarországi radikálisok történetét Hunyadi Bulcsú, a Political Capital munkatársa foglalta össze a Fülkében Nagy Iván Lászlóval, akik arra is kitértek, miben tér el a magyar szélsőjobb és alt-right a nemzetközi példáktól, hogyan segített a Jobbik a NER kommunikációs alapjainak megteremtésében, és hol kezdődik a társadalmi összefogás a radikalizmussal szemben.

  • 1:42: Miért foglalkozunk a kitörésre emlékező „becsület napjával”? Milyen történelmi hazugságokon, önámításokon alapszik a magyar szélsőjobb szemében szent megemlékezés?
  • 4:30: Hogyan kapcsolódnak egymáshoz különböző európai országok nemzeti radikálisai?
  • 5:43: A becsület napjára nemzetközi antifasiszta csoport érkezett Magyarországra, ártatlan civileket terrorizálva. Létezik itthon is militáns szélsőbal?
  • 9:46: Honnan indult az a nemzeti radikalizmus, amely mára politikai párt(oka)t is magáénak tudhat?
  • 12:30: Mennyire volt összehasonlítható a 2000-es évek magyar szélsőjobboldala más európai nemzetekével? Miben tért el a Jobbik más, hasonló európai pártoktól?
  • 14:11: Vona Gáboron kívül ki jelent még meg ezekben a mozgalmakban?
  • 16:42: Hogyan tudott 2010 és 2014 között tovább erősödni a szélsőjobb? És hogyan kebelezte be szépen lassan a Fidesz az üzeneteit?
  • 19:07: Kijelenthető-e az, hogy a Vona-féle Jobbik Orbán társadalmi lakmuszpapírja volt?
  • 22:04: A magyar társadalom mely tulajdonságai indokolják, hogy a máshol indexen lévő gondolatok állami üzenetekké emelkedhettek?
  • 24:46: Összehasonlítható a Fidesz 2010-es évek közepi radikális fokozatkapcsolása a nemzetközi alt-right előretörésével?
  • 30:02: Hogyan jelent meg egy új játékos a Fidesztől jobbra? Miben más Toroczkai Mi Hazánk-ja, mint Vona Jobbikja volt? És hogyan dolgozik alá, vagy együtt a kormánypárttal?
  • 35:15: Lehet még politikai mozgalmakat, pártokat szimplán jobb- vagy baloldalinak nevezni?
  • 36:47: Hol a szólásszabadság határa a radikálisoknál?
  • 40:13: Mi a szerepe az oktatásnak abban, hogy ne legitimáljunk kirekesztő nézeteket?
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bihari Ádám Itthon

Közösség tagja elleni erőszak-e, ha valakit azért vernek meg, mert szélsőjobbos ruhát hord?

Mi számít közösség tagja elleni erőszaknak? Ha antifasiszták azt gondolják kiszemelt áldozatukról, hogy neonácik? Az már nem, ha neonácik gondolják azt az áldozataikról, hogy antifasiszták? Kell, hogy azok legyenek, hogy a tényállás megalapozott legyen? A politikai szélsőséghez tartozás egyben védett közösséget is jelent? Egy neonáci védekezhet majd a bíróság előtt azzal, hogy kiszemelt roma áldozatát azért verte meg, mert antifasisztának vélte, hátha így elkerülheti a közösség tagja elleni erőszak vádját? Erről kérdeztünk jogvédő szervezeteket.

hvg.hu Itthon

Somogyi Zoltán a Fülkében: Varga Judit lemondása nem vita, hanem alapvetés kéne legyen

Ha lenne ellenzék, a korrupciós ügyek, a zöld ügyek és a közérdekű szakmák elégedetlensége egyaránt elég lenne, hogy megbukjon a rendszer. A másik oldal azonban látszólag nem próbál meg kitörni a rá szabott szerepből, így Orbánéknak annyi dolga van, hogy megmagyarázzák: miért is jó nekünk valójában, ha minden szövetségesünk gyűlöl minket. Belpolitikai helyzetértékelő podcast.