„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
December 31-ével lejár a moratórium, regisztrálni kell a Nemzeti Földügyi Központnál az 1992 után létesített, de be nem jelentett fúrt kutakat. Ha ezt elmulasztják, az a magánembernek akár 300 ezer forintos bírságot is jelenthet.
Nagy István agrárminiszter ugyan március végén arról beszélt, hogy továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat, de az InfoStart cikke szerint ettől még a bejelentésnek megvannak a maga költségei.
A lap megkereste „az egyik legkomolyabb kútfúró vállalkozást", ahol elárulták, hogy a határidő közeledtével a korábbi évekhez képest 3-4-szeres az érdeklődés a kutak regisztrálására. A következőre hívták fel a figyelmet:
Aki szeretné bejelenteni kútját, annak fel kell keresnie egy szakembert (vízkútfúró vagy vízmérnök), aki kiállít egy tervdokumentációt a kúthoz. Ezt a dokumentációt kell az illetékes hatóságnak (jegyző vagy katasztrófavédelmi igazgatóság) benyújtani. Magánszemély esetén ezt meg lehet tenni papíralapon és elektronikusan is (ügyfélkapu, e-papír), jogi személy esetén kizárólag elektronikusan. A hatóság a dokumentáció benyújtása után adja ki a határozatot a kútról. A dokumentáció tartalmát rendelet szabályozza (41/2017. (XII. 29.) BM rendelet), így az mindig fix mennyiségű adminisztrációval jár.
Kiemelték, hogy minden esetben fennmaradási engedélyt kell kérni, ha a kút engedély nélkül, vagy attól eltérően létesült.
A kúthoz szükséges dokumentáció elkészítésének a díját a vállalkozó határozza meg, nagy a szórás az áraknál, de az InfoStart szerint
a piacon jelenleg átlagosan 50-200 ezer forint között mozog egy kút dokumentálása.
A jegyzői hatáskörbe eső ásott és vert kutak esetében viszont nem kell a szakember által kiállított tervdokumentáció, így ezeknek a kutaknak az engedélyeztetése díjmentes.
