Többek között a beszállító cég átláthatóságát igazoló dokumentációkat is megsemmisítette a külügyminisztérium.
A beszerzés után alig 20 hónappal, feltűnően gyorsan semmisítette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – írja a Népszava azokra a dokumentumokra hivatkozva, amiket a külügy egy bírósági döntés következményeként volt kénytelen megküldeni a Transparency Internationalnek.
A témával annak idején mi is foglalkoztunk, itt közöltük azon cégek listáját, akiktől a magyar kormány lélegeztetőgépeket vásárolt, illetve ebben az írásunkban pedig azok körét mutattuk be, akik jól jártak a 300 milliárdos gigabeszerzéssel.
A beszerzett gépek többségét egy pillanatig sem használtuk a járvány idején, mivel egy részük eleve nem felelt meg sem az uniós, sem a hazai szabványoknak, másrészt pedig szakember sem volt elég a kezelésükhöz.
Az ügyben külön csavar, hogy a külügyi tárca a 176 milliárd forint egy részét, 9 millió dollárt (2,8 milliárd forintot) nem is GR Technologies SDN BHD-nek (a gépeket beszerző malajziai cégnek – a szerk.) utalta, hanem közvetlenül a tulajdonos-cégképviselő Datuk Vinod Sekhar magánszemély számlájára továbbította. A szerződés alapján a másik két cég hongkongi, illetve szingapúri bankokban vezetett folyószámlaira is érkezett magyar közpénzkifizetés – írja a lap.
A Transparency International már 2021-ben szerette volna megismerni az ezzel kapcsolatos iratokat, többek között arra volt kíváncsi a szervezet, hogy milyen módon zajlott az a kiválasztási folyamat, amelynek a győztese végül a maláj cég lett.
A KKM pár nappal ezelőtt a – harmadfokú – kúriai ítélet jogerőre emelkedése után arról tájékoztatta a Transparency-t, hogy GR Technologies SDN BHD nevű gazdasági társaság átláthatóságával kapcsolatban keletkezett iratokat már 2021. november 15-én, vagyis a szerződés aláírását követő 20 hónap elteltével megsemmisítették.
A selejtezés egészen kapkodósra sikerült, elvégre a 20 hónap meglehetősen rövid, ha csak abba belegondolunk, hogy egy mezei villanyszámlát is 5 éven át vagyunk kötelesek megőrizni.
Az átláthatóságra vonatkozó kérdéseket a kormány pedig azzal kente el, hogy a beszerzéseket követően módosította az államháztartási törvény vonatkozó passzusát, mely így már kimondja, hogy az egészségügyi vészhelyzettel kapcsolatos beszerzések esetén a partnercég automatikusan átlátható szervezetnek minősül, még ha egy sötét kapualjból pisszeg is kifele ballonkabátban.
Azt azonban nem mondta ki a törvény, hogy az átláthatóságról keletkezett dokumentumokat azon melegében meg is lehet semmisíteni, viszont a Kúria kedvező ítélete után a KKM mégis csak a megsemmisítést igazoló egyoldalas „jegyzőkönyvet” küldte el a Transparencynek.
A szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy kommentálta a történteket a Népszavának, hogy mindez kamugyanús a tárca részéről, elvégre az iratmegsemmisítésnek szigorú eljárásrend szerint kell megtörténnie.
Például be kell szerezni a levéltár előzetes engedélyét, és a szabályos megsemmisítési jegyzőkönyvből ki kellene derüljön, hogy az intézmény jóváhagyta a bedarálást – mondta, majd hozzátette, hogy a KKM által megküldött jegyzőkönyvből mindez nem derül ki. Ligeti inkább azt vélelmezi, hogy ezek alapján semmiféle megsemmisítés nem történt, hanem valójában a külügy így próbálja kitrükközni magát az ítélet szabta kötelezettsége alól és eltitkolni az adatokat, vagy éppenséggel azt, hogy eleve nem is folytattak semmiféle átláthatósági vizsgálatot.
A Kúria ráadásul elfogadta a KKM azon igen abszurdnak tűnő érvelését is, hogy a szerződés előkészítése során egyetlen írásbeli adat, diplomácia távirat, email, szerződéstervezet, a hatalmas összegű kifizetést előzetesen jóváhagyó, úgynevezett kötelezettségvállalási irat, de még csak feljegyzés sem keletkezett, magyarán szóban egyeztettek le a maláj céggel egy 176 milliárdos beszerzést.
Mindezek ismeretében a lap szerint még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy megismerhessük, már ha egyáltalán megismerhetjük, hogy ki és milyen előzmények után döntött arról, hogy a magyar állam szerződést kössön a GR Technologies-szal, majd a szerződések alapján 176 milliárd forintnyi közpénzt költsenek el.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
