A szegények hatoda nem fér hozzá az internethez Magyarországon.
Elkészítette az Eurostat az adatsorát arról, hogy az európaiak mekkora része nem fér hozzá saját használatra internethez. A teljes népességen belül nem tűnik túl drámainak az arány: az EU-átlag 2,4 százalék.
Magyarország azzal, hogy az emberek 4,5 százalékának nincs saját használatú internete, a harmadik legrosszabb helyen áll a rangsorban.
Sokkal nagyobb probléma, hogy az adatok azt mutatják, az internet-hozzáférés nagyon is pénzkérdés. Azok közül ugyanis, hogy akik az ország mediánjövedelme 60 százaléka alatti pénzből próbálnak megélni (ez nálunk havi nettó 205 800 forintot jelentett 2022-ben), Magyarországon 16,5, EU-átlagban 7,6 százalék nem jutott hozzá saját nethez.
A magyar adat itt is a harmadik legrosszabb, a román 25 és a bolgár 20,5 százalék gyengébb nála. A legjobban Finnország áll, ott a lakosság 99,7 százalékának van internete, és a szegények közül is csak 1 százalék nem tud netezni.
(Nyitóképünk illusztráció)
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
