Donald Trump komolyan vehető bizonyíték nélkül kirúgta a gyenge munkaügyi statisztikát közlő hivatal vezetőjét, úgyhogy mostantól azt kell figyelni, nem nyúlnak-e bele az ez utáni adatokba. Olyan példa nem egy volt, amikor sikerült bebizonyítani, hogy a politika érdekei mentén piszkálták meg a számokat, de van néhány fontos részlet, amire érdemes figyelnie annak, aki trükközést sejt.
A születések száma továbbra sem emelkedik, de legalább nincs újabb mélypont. Frigyre is kevesebben léptek.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez, sajnos, nem igaz.
Tovább halasztjuk a repülőrajtot, a második negyedévben 0,2 százalékkal nőtt csak a magyar GDP. Legalább pozitív számot látunk – most tértünk vissza oda, ahonnan 2024 elején esni kezdett a gazdaság.
Évi 25-28 ezerszer használnak szakértői azonosítással történő arcfelismerést Magyarországon, de ennél sokkal több hatósági azonosítás történhet. A Pride résztvevőit ugyan valószínűleg egy másik módszerrel vizsgálták volna, ha a rendőrség a felvonulók büntetéséről döntött volna, de még ezzel is nehezen elképzelhető 100-200 ezer ember gyors azonosítása.
Magyarország 22 ország közül a 22. helyen áll abban a rangsorban, amelyet az alapján állítottak össze, hogy mennyire elégedettek a lakosok az egészségüggyel. A STADA gyógyszeripari cég nemzetközi kutatásának nem kevésbé riasztó megállapítása, hogy a magyarok élnek a legkevésbé egészségesen. Nem bízunk az ellátórendszerben, nem élünk egészségesen, és mintha mindezt étrendkiegészítőkkel, vitaminokkal próbálnánk ellensúlyozni.
353-ról 529-re nőtt a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben regisztrált bűncselekmények száma tavaly az előző évhez képest – derült ki a HVG által kikért adatokból. Idén az első öt hónapban megjelentek a súlyosabb bűncselekmények is a gyermekotthonokban. Az ezer sebből vérző rendszerben kódolva van a gyermekvédelmis lét áthagyományozása generációkon keresztül.
5696 gyermek született májusban, ami 654-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor.
2023–2024-ben 11,85 milliárd forint volt az elmaradásuk. A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
A magyar iparral kapcsolatban már annak is örülhetünk, hogy áprilisban „csak” 2,3 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Márciushoz képest ugyanakkor még nőni is tudott, de ez nem a kormány kedvenc ágazatainak köszönhető, és kérdés, nem csak egyszeri alkalom-e.
Éves és havi szinten is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de a kereskedelmi szövetség figyelmeztet, még nincs ok az örömre.
Tömegesen kerültek be olyan emberek a szegénységi statisztikába, akiknek a nettó jövedelmük magasabb a bruttónál, méghozzá úgy, hogy az adatbázisban az látszik, hogy a NAV-tól kapnak több pénzt, mint amennyi adót befizettek, és a végén egészen eltérő bruttókból lett fillérre ugyanakkora nettó. Így aztán épp átcsúsztak a szegénységi küszöb fölé.
A kormány igyekezete ellenére egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, idén áprilisban minden idők legkisebb születésszámát mérték. „Nem lehet amellett szó nélküli elmenni, hogy milyen ma a családok állapota Magyarországon” – mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense, akit az okokról kérdeztünk. A tartós változás eléréséhez a kiszámíthatóbb családpolitika csak a kezdet lenne.
Egyre fogynak a boltok, igaz tavaly már csökkenő ütemben. Csak pékségből ékszer- és halboltból lett valamivel több.
Mutatjuk az elmúlt egy hónap legnagyobb árváltozásait, és azt is megnéztük, hogyan alakultak az árak, mióta a kormány nekiállt erőszakkal letörni az inflációt.
Nem márciusban jött a nyuszi, hanem áprilisban, ezért torpant meg a kiskereskedelmi forgalom Nagy Mártonék szerint. Ők már látják az online pénztárgépek adatait, ami alapján 5-6 százalékos bővülésre számítanak a negyedik hónapban.
Éves szinten alig pár tizedszázalékot nőtt a kiskereskedelmi forgalom márciusban, havi szinten viszont csökkent.
A jövedelmi szegénységre vonatkozó ábrákon hatalmas kiugrás jelent meg pont a szegénységi küszöb fölötti sávban 2017 után. Ez nem lehetett természetes sem az ezt kimutató kutatók, sem a KSH korábbi elnökhelyettese szerint. Tudományos elemzés vitatja a KSH szegénységi adatainak hitelességét.
Fontos tudományetikai szempontra hívja fel a figyelmet Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a rákstatisztikákról szóló egyik kutatással kapcsolatban.
Jelentősen torzítanak a daganatos betegségek miatti halálozás statisztikái egy szakértő szerint. A környező országok adatait vetítették Magyarországra is, de itthon sokkal nagyobb a felderítettség. Az eltérés 10-14 százalékos is lehet.
