Kedden járt le a státusztörvény végrehajtási rendeletének társadalmi egyeztetésére szánt idő, amelyből kiderült többek között, hogyan alakulhatnak az új jogszabályok értelmében a pedagógusbérek, és milyen tervei vannak a kormánynak a tanárhiány kezelésére. A rendeletre a több tucat szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) is reagált, de, mint írják, mélységesen felháborodtak az egyeztetés módján. Úgy látják ugyanis, a kormány nem használta ki a jogszabályok adta lehetőségeket arra, hogy egyeztessen a szakértőkkel, ráadásul a 84 oldalas rendeletet a nyár közepén bocsátották társadalmi egyeztetésre, érdemi indoklás, összefoglaló és hatásvizsgálat nélkül.

Így „meg sem próbálják részleteiben elemezni” a dokumentumot, csak néhány, az oktatás minőségét és a pedagógusok autonómiáját közvetlenül érintő szabályozási gondra hívják fel a figyelmet – 13 oldalon keresztül.

„A státusztörvényhez hasonlóan, ennek a rendeletnek is kiemelt célja a tanárhiány elfedése” – írja a CKP, ugyanis szerintük a képzési követelmények csökkentése épp ezt szolgálja. „Ki gondolja komolyan, hogy egy földrajztanár 120 órás továbbképzéssel, vagyis mondjuk egy nyári, egy hónapos intenzív tanfolyam elvégzésével középiskolában tanítani tudja a fizikát? – teszik fel a költői kérdést és felháborítónak tartják azt is, hogy az ősztől induló honvédelem tantárgyat legfeljebb érettségivel rendelkező őrmesterek is taníthatják.

Bár azt továbbra sem tudni, hogy a már korábban is élesen kritizált tanári eskü szövege mit fog tartalmazni, a CKP szerint ez – az eddigi több mint 450 után – további felmondásokhoz vezethet. „Ha csak annyit, hogy a gyerekek érdekét kell szem előtt tartani, akkor az eljárás felesleges, ha viszont világnézeti jellegű elköteleződéseket is jelent, akkor megengedhetetlen” – írják közleményükben.

Nehezményezik továbbá, hogy az igazgatói pályázatok esetén nem kerül vissza a korábbi véleményezési jog, az elavult minősítési rendszert és azt is, hogy továbbra sem derül ki egyértelműen, a megadott széles sávokon belül pontosan mennyivel is nőhet a tanárok fizetése. A CKP részletes állásfoglalását itt olvashatják el, a rendelet tervezetét pedig ebben a cikkünkben mutattuk be:

Közzétette a terveket a kormány: 400 ezer és másfél millió között kereshetnek a jövőben a tanárok

Megjelent a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezete. A tanári fizetéseknél a Belügyminisztérium óriási mozgásteret hagyott az iskolák fenntartóinak, elképzelhető olyan helyzet, hogy két, ugyanolyan sávba tartozó tanár közül az egyik majdnem háromszor annyit keres, mint a másik. A szakszervezet attól tart, hogy teljesen szubjektíven fognak arról dönteni, ki mennyit keres.