Egy csütörtök este megjelent kormányrendelet általános szabályként mondja ki, hogy nem kell a helyi szabályokkal törődni a kiemelt oktatási beruházásoknál.
A jogszabály – az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzeti felhatalmazásra hivatkozva – még a kivételezésről szóló saját korábbi szabályain is túllépve kimondja, kizárólag az oktatási beruházásokról:
„Kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított … ügyekben az eljáró hatóság a beruházással érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben helyi önkormányzat által megállapított örökségvédelmi követelményeket nem veheti figyelembe, az érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben helyi önkormányzat egyedi, területi védelmet vagy védettséget nem állapíthat meg.”
Új előírás továbbá, hogy a magyar építészetről szóló törvény hatálybalépéséig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható a nem európai uniós vagy központi költségvetési forrásból megvalósuló, legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahelyet teremtő magáncélú beruházás is.
Mindez péntektől hatályos, de a folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
Csak találgatni lehet, hogy melyik konkrét iskolaépítést akarta a kormány még az eddiginél is jobban megtámogatni az önkormányzati szabályok mellőzésével. Nem lehetetlen például, hogy a szegedi püspökség beruházásáról van szó, amely miatt jogvita várható a város és a kormány között.
Azt egyébként a napokban mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy az önkormányzatok építkezésekkel kapcsolatos jogainak korlátozása nem sérti az Alaptörvényt.
Arról is döntött a kormány „az építési beruházás gyors lefolytatása érdekében”, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem új egyetemi campusának építését, ideértve a Budapest IX. kerületi Kinizsi utca, Üllői út, Markusovszky tér közterületeit „az ahhoz fűződő kiemelt nemzeti érdekre tekintettel” mentesíti a beruházási törvény alkalmazása alól.
Tartalmaz a csütörtök esti Magyar Közlöny egy újabb költségvetési átcsoportosítást is: a központi tartalékból négymilliárd forintot adnak a pluszpénzek egyik leggyakoribb címzettjének, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak külügyi fejlesztési és kutatási programokra.
(Címlapképünk illusztráció.)
